 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Szegedi tudósítás
|
(Molnár Máté)
München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és
riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek
március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló
Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden
fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a
Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté
tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden
helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel.
A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak
kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának
gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz
eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő
emelkedett hangú beszédét.
Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot
a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe
zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam
kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a
nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra
gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz.
Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm
térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi
vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát.
A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a
Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem
főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor
Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett.
"Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős
diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye
későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly
köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák
vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az
átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt
pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival."
Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének
egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas
taps fogadta.
A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta.
Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire.
Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960-
70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb
elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot,
radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor,
megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az
aktuális követelések megfogalmazásakor.
A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat
eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi
polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|