|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Reformjainknak - japán vélemény (2.rész)
|
Ugyanilyen gúzsbakötű hatású a teljes foglalkoztatás, amely megakadályozza a vállalatvezetők ésszerű irányítási elveinek az érvényesülését - hívja fel a közgazdaság és az álszociális megfontolások ellentmondására a figyelmet Nisimura. Elemzi a közgazdász professzor az elmúlt évtizedek állami beruházásainak az anomáliáját is, megállapítva, hogy az 1968-as reformok megvalósulásának az egyik gátja volt, hogy a tőkepiacot nem hozták létre hazánkban, minthogy a nagy beruházásokról az állam döntött. mivel az állam eredetileg politikai szerv, nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy felmérje: milyen tőkebefektetés a leghatékonyabb. nem az ugyanis a rendeltetése, hogy tisztában legyen a gazdasági racionalitásokkal - mutat rá a japán professzor. Összegezve rendszerünk sebezhető pontjait, Nisimura megálla pítja, hogy az új reformok útjára lépő Magyarországnak három alapvető feladata van. Át kell állni a reális eredmények tiszteletben tartására, vagyis tudni kell, hogy a vállalatok nyereségesek, vagy veszteségesek. másodsorban alapvetően át kell alakítani a vállalat-vezetési rendszert, végül a vállalat-irányítás stratégiájában a döntési jogot maguknak a vállalatoknak kell átvenniük az országos szervektől. Az új reformokkal Magyarország gyakorlatilag az áru-, tőke- és munkaerő-piac bevezetésére törekszik, tehát kapitalista gazdasági mechanizmus meghonosítását tervezi. Mindezt úgy, hogy az állam felügyeletének megőrzésével ne jöhessen létre teljesen magántulajdonon alapuló rendszer, ne legyenek túl nagyok a jövedelem-különbségek, ne legyen túlzott mértékű az áremelkedés, ne állandósuljon a munkanélküliség és ne legyenek túl gyakoriak a csődök. Vagyis a tőkés vállalatirányítási rendszert és az állami irányitású tervgazdálkodást össze akarják kapcsolni Magyarországon, minthogy a magyar reformokat nemcsak Lengyelország, hanem hosszú távon Gorbacsov is meg akarja valósítani. a Szovjetuniót Csehszlovákia, Bulgária és más országok is nyilván követni fogják, így a magyar gazdasági reformok sikerének, vagy kudarcának a hullámai rendkívül szélesen gyűrűznek majd tovább. erre a folyamatra ezért Japánnak nyomatékkal oda kell figyelnie - hangsúlyozta cikke végén Nisimura Josiaki, a Hitocubasi egyetem kutatóintézetének az igazgatója. +++
1989. március 20., hétfő 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|