|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Reformjainknak - japán vélemény
|
trom andrás, az mti tudósítója jelenti
Tokió, 1989. március 20. hétfő (MTI-TUD) - ,,A válságban levő szocialista rendszer a magyar reformokra figyel,, címmel közölte az Aszahi Simbun című japán lap talán az utóbbi évek legátfogóbb elemzését hazánk gazdasági törekvéseinek eredetéről és azok egész rendszeréről. A Nisimura Josiaki professzor által írt, tanulmány kiindulásként megállapítja, hogy a gazdasági reformok hulláma az egész szocialista rendszert utólérte. erre a reformkorra is jellemző azonban, hogy egyúttal válságkorszak, amelyben egyre inkább nő az a veszélyérzet, hogy az érintett országok a világgazdaság perifériájára szorulnak. éppen ezért vált kulcsfontosságúvá a japán egyetemi tanár szerint a magyar példa, amelyből arra kaphatnak választ a többiek, hogy hogyan tud a szocialista rendszer úrrá lenni ezeken a nehézségeken.
A Hitocubasi egyetem kutatóintézetének az igazgatója részletesen elemzi a magyar reformtörekvések és célkitűzések két évtizedes történetét, rámutatva, hogy a gorbacsovi reformoknál a magyar reform már 1968-ban radikálisabb volt, mivel a központi tervutasításos irányítási rendszert egycsapásra meg akarta változtatni. A magyar reformok teljes kibontakoztatását gátló tényezők ismertetése után a japán professzor részletesen foglalkozik azokkal a szemléleti és irányítási, illetve intézményesült gátló tényezőkkel, amelyek a kitűzött célok elérését akadályozzák. Nisimura professzor hangsúlyozza annak a társadalmi közfelfogásnak a visszahúzó szerepét, amely a stabil árakat és a teljes foglalkoztatást tekinti a szocializmus legnagyobb erényének. Amikor ez az értékítélet uralkodik, akkor szinte lehetetlen arra ösztönözni a termelést, hogy fokozza a hiánycikkek gyártását, mivel ahhoz kifejezetten a piaci árváltozások ösztönző szerepére van szükség, mutat rá a japán professzor. (folyt.)
1989. március 20., hétfő 12:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|