 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
 |
Akik a hírekben szerepelnek: Nadzsibullah - Nadzsibtól Allahig
|
1989. március 20. (MTI-PRESS) - A világ országainak államfői közül jelenleg valószínűleg Mohammad Nadzsibullah helyzete a legkevésbé irígylésre méltó. A szovjet csapatok februárban kivonultak Afganisztánból és azóta mindenütt azt számolgatják, hány napja van még az elnöknek.
Nemzeti megbékélést hirdet és ismerői szerint ehhez van is
adottsága. 1947-ben született Gardez keleti határszéli városkában,
középosztálybeli családban. Apja a kabuli kormányzat közigazgatási
tisztviselője volt Gardezben és állandó kapcsolatot tartott a
pakisztáni határszélen egymással marakodó patan törzsek között.
Eszerint Mohammad apjától tanulta volna a tárgyalás és az ellenségek
közötti lavírozás művészetét. Helyi kapcsolatait elnökként is
felhasználta jónéhány határszéli törzsfőnök megnyerésére.
Nadzsib 1965-ben értettségizett Kabulban, majd tíz évig a kabuli
egyetemen orvosnak tanult. A diplomát megszerezte, de szakmáját
sosem gyakorolta. Tanulóéveiben a marxizmust választotta az iszlám
helyett, tüntetéseket szervezett, kétszer börtönbe vetették - de
1977-ben, egy évvel a forradalom előtt már az Afganisztáni Népi
Demokratikus Párt központi bizottságának tagja volt. A párt
mérsékeltebb Parcsam (Zászló) szárnyához tartozott. Egyetemistaként
sok olyan diákot is megismert, akik ma részt vesznek a kormány
elleni gerillaháborúban. A Pancsír-völgyi lázadók parancsnokával,
Ahmed Sah Masszuddal állítólag még akkor veszett össze, amikor egy
egyetemi kosárlabdamérkőzésen Masszud Nadzsib csapatának kárára
bíráskodott.
Amikor 1978-ban győzött a forradalom és a párt radikális Khalk
(Tömegek) szárnya sajátította ki a hatalmat, Nadzsibot más
parcsamista vezetőkkel együtt augusztusban gyakorlatilag száműzték,
teheráni nagykövet lett. Ő és még hat más nagykövet - mind
parcsamista vezető - először eltűnt állomáshelyéről, majd Babrak
Karmallal az élen 1979. decemberben tértek vissza Afganisztánba,
hogy a szovjet hadsereg akciója nyomán átvegyék a vezetést. Nadzsib
1986-ig a politikai rendőrséget vezette. Akkor, Babrak Karmal
leváltása után, ő lett a párt főtitkára és az államfő. Szovjet
kezdeményezésre 1987. január óta igyekszik nemzetiszínű, belső
tárgyalásos megoldást találni. Még nevéhez is oda - vagy vissza -
ragasztotta az Allahra utaló toldalékot, igy lett Nadzsibullah. Ám a
lázadók nem bocsátják meg neki rendőrségi múltját. Tekintélyes
személyiség - 102 kilót nyom, az egyetemen sulyemeléssel és
birkózással edzette magát -, s most valóban minden erejére szüksége
lesz hatalma megtartásához. +++
1989. március 20., hétfő 10:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|