|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Politikai Bizottság - Szóvivői (6. rész)
|
Lényege, hogy az ünnep a közös jövőért felelősséget érző társadalmi erők összefogását, a nemzeti együvé tartozást fejezze ki. A közös ünneplésre tett javaslat őszinte szándékát senki nem vonhatja kétségbe - jelentette ki Kimmel Emil, majd megállapította: a pirosbetűs ünnep- és munkaszüneti nap mindannyiunk számára igen mély érzelmeket felkavaró dátumot jelöl. A párt ennek jegyében kívánja megfogalmazni saját felhívását, s csatlakozni - a KB-ülést követően - a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványához. Személyi javaslatok is szerepeltek a Politikai Bizottság előtt. Eszerint a Népszabadság főszerkesztő helyettesi beosztásával bízták meg Karcagi Lászlót - a lap korábbi munkatársát, majd rovatvezetőjét -, s felmentette Sztrapák Ferenc eddigi főszerkesztő helyettest, aki egy újonnan induló lap főszerkesztője lesz. Ezen kívül, a hatáskörébe tartozó, a KB apparátusának átalakításával össszefüggő személyi ügyekben is döntött a testület. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: Bős-Nagymaros kérdése politikai értelemben merült fel a magyar-csehszlovák magas szintű találkozón. A két pártvezető kölcsönös tájékoztatást adott az utóbbi időszak eseményeiről, az építkezés körül kialakult hangulatról, a tiltakozó hullámról, valamint mindennek nemzetközi fogadtatásáról. A megbeszélés a két ország parlamenti testülete döntésének szellemében folytatódott. Az MSZMP és a fegyveres testületek viszonyáról érdeklődő felvetésre Thürmer Gyula elmondta: a párt a jelenlegi helyzetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a fegyveres testületek, a belügyi szervek ne legyenek a pártok közötti viták tárgyai. Kötelességének tekinti, hogy teljes tekintélyével elősegítse az e testületekben dolgozók munkájához szükséges maximális erkölcsi, politikai és anyagi feltételeinek megteremtését. Ezért lépnek fel az ellen, hogy a hadsereget és a belügyi szerveket támadás érje, megkérdőjelezzék szükségességüket a mai magyar társadalomban. A főtitkár tanácsadója szólt arról is, a Központi Bizottságnak nincs olyan szerve, amely beavatkozhatna a fegyveres testületek közvetlen irányításába. Grósz Károly vezetésével állandó bizottság működik, amely javaslatokat terjeszt - egyéb témák mellett - a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben a KB, illetve a Politikai Bizottság elé. (MTI)
1989. február 28., kedd 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|