Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Késő esti panoráma:

Március 15. fontossága

"A nyugati világban különbséget tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra. A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá - Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális megújhodás. A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március 15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta a Demokrata Fórum nevében: - Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió."
OS:

A Kisgazdapárt országos főtitkárának nyilatkozata

"A Pártnak sajtóosztálya egyelőre nincsen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. A nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik."

Március 15. fontossága

(Katona Pál)
London, 1989. március 19. (BBC, Késő esti panoráma) - Egy semleges
Magyarország nem jelentene a Szovjetunió számára fenyegető
veszedelmet, mondotta Oleg Bogomolov, Gorbacsov egyik tanácsadója.
    
    A magyar semlegességeszméje többé nem tabu. Olyannyira nem az, hogy
az 1989-es "Mit kíván a magyar nemzet" című történelmi dokumentum
12 pontjának egyike: - Semleges független Magyarországot! Ez a 9.
    
    pont nyomon követi azt a követelést, hogy szabadságot és
önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek.
    
    Nem maga a követelés az, ami új. Talán még az sem, hogy akad, aki
ezt nyíltan ki meri mondani. Az újszerű az, hogy a Szovjetunió nem
bánja. Nem lép fel ellenségesen, úgy tesz mintha nem sokat törődnék
vele. Meglehet, hogy a Kreml jó szemmel nézi Kelet- és Közép-Európa
népeinek szabadságmozgalmát, különösképpen a magyar és a lengyel
fejleményeket. Persze nem tudjuk, mi lenne, ha ezek a fejlemények
összetűzéseket vagy erőszakcselekményeket váltanának ki.
    
    A március 15-i nagy nemzeti tüntetés politikai fontosságát
egyebek között abban látom, hogy békés volt. Az erőszak kirobbanása
kiszámíthatatlan és beláthatatlan következményekkel járhatott
volna. Egyetlen csepp vér elég a helyzetkép átfestéséhez. A
tüntetés nem azért maradt békés, mert a követelések szerények
voltak vagy megalkuvók. Nem voltak azok. A tüntetők semmit sem
rejtettek véka alá, és ennek nagy politikai, világpolitikai
jelentőséget tulajdonítok. Erre tüstént visszatérek. Előbb azonban
hallgassák meg gondolatmenetem kontextusában Mécs Imrének, a Szabad
Demokraták Szövetsége egyik vezetőjének szavait, melyek a Petőfi-
szobornál hangzottak el:
"Végre önmagunk akarunk lenni! Kezünkbe akarjuk venni sorsunk
irányítását! A magunk útján akarunk járni! Lépjetek elő!
    
    Hallassátok hangotokat! Ne féljetek! Demokratának lenni annyi, mint
nem félni - írta Bibó István, a töretlen jellemű, egyenes gerincű
nagy magyar ember."
A tüntetők igazi demokráciát követeltek. Nem pedig a demokrácia
valamilyen felhígított változatát. Ezt azért tekintem döntően
fontosnak, mert a nyugati világban megoszlanak a vélemények,
szabad-e, kell-e, lehet-e aktívan támogatni, felkarolni a kelet- és
közép-európai nemzetek szabadságtörekvéseit.
    
    Az óvatosak, az aggódok, a kicsinyhitűek azzal érvelnek, hogy
veszedelmes lenne hitelekkel, beruházásokkal, gazdasági
együttműködéssel támogatni egy csődtömeget, amely csak tessék-
lássék igyekszik egy kicsit átvedleni anélkül, hogy jellegén és
rendszerén valóban változtatna. A nyugati világban különbséget
tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes
reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó
Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra.
    
    A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres
transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem
csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá
- Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági
kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális
megújhodás.
    
    A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik
legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március
15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta
a Demokrata Fórum nevében:
- Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió.
    
    Persze csak többpártrendszerben vagy legalábbis pluralizmus
jegyében valósítható meg, és ez az, amit Zbigniew Brzezinski a
lengyel származású nagynevű amerikai politológus kulcskérdésnek
tart. Brzezinski Carter elnöksége egy ideje alatt nemzetbiztonsági
főtanácsadó volt a Fehér Házban és a legóvatosabbak közé tartozik,
amikor arról van szó, hogy milyen feltételek mellett célszerű
gazdasági segítséget nyújtani Közép- és Kelet-Európa országainak. Ő
szerinte nem csupán pazarlás lenne egyszerűen pénzt pumpálni Kelet-
és Közép-Európa, hanem az ilyen akció késleltetné az alapvető
reformok megvalósítását. Az ő receptje: nyugati segítség minden
konkrét lépésért a valódi pluralizmus felé. Nyugat-Németország úgy
látszik élen jár, és máris fokozza hitelnyújtásait és a
beruházásait Magyarországon és Lengyelországban, és befolyását a
szabad piacgazdálkodás és ezáltal a magasabb fokú demokrácia
érdekében.
    
    Haraszti Miklós, a Beszélő egyik szerkesztője, aki most egy New-
York-i kollégiumban tanít, azt fejtegeti a Washington Post
hasábjain, hogy az egypártrendszer Kelet- és Közép-Európában
tarthatatlanná vált és mesterséges fenntartása csak konfliktusokra
vezethet. Mostanáig - írja Haraszti - a demokráciát a térségben úgy
tekintették, hogy megingatja a stabilitást.
    
    - Ma már a demokrácia hiánya esetén félő, hogy veszélybe jut a
stabilitás. Így Haraszti Miklós és ezzel visszakanyarodom
beszámolóm kiindulópontjához. A jelek szerint a Szovjetunió elnézi,
eltűri, sőt talán istápolja a magyar és a lengyel átalakulást, mert
a jelenlegi világképben a demokrácia jobb biztosíték, mint az
elfojtás. Ha Magyarország átalakul, akkor előbb-utóbb átalakul
Kelet- és Közép-Európa. Ha pedig Kelet- és Közép-Európa átalakul,
akkor átalakul egész Európa. Talán ez a válasz a nagy márciusi
kérdésre: Mit kíván a magyar nemzet? +++
    


1989. március 19., vasárnap


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Sultész László 487-177 Kb. 2 hete látta a Napzártában az ujjával látó kisfiút. Neki is van egy ilyen tanítványa, 7 éves. Szeretné, ha vele is foglalkoznának. Ha kívánja Déri ur /?/ vagy Kudlik Julika náluk is meg tudja állapítani, hogy van-e ilyen képességük. - 371-372 Kudlik Júlia azt mondta, hogy nem hiszi, hogy valaha is esett József napra virágvasárnap. De igen, 1967-ben is pont József napon volt virágvasárnap. - Egy fára kéne felakasztani Sass Józsefet, Végh Antalt és Kovács Zoltánt, mert mind egyforma gazemberek. - László Tamás 499-681 Érdeklődik, hogy hol lehet Sztálin köteteket eladni?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD