Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Késő esti panoráma:

Március 15. fontossága

"A nyugati világban különbséget tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra. A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá - Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális megújhodás. A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március 15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta a Demokrata Fórum nevében: - Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió."
OS:

A Kisgazdapárt országos főtitkárának nyilatkozata

"A Pártnak sajtóosztálya egyelőre nincsen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. A nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik."

1989 márciusa Magyarországon

London, 1989. március 19.(BBC, Panoráma) - Kedves hallgatóink! Hogy
március 15-ikét miként ünnepelte Magyarországon talán az egész
világ, de Anglia mindenképpen sokkal inkább megismerhette mint
bármikor korábban. Nem csak a sajtó számol be fényképes riportokkal
budapesti tudósítóitól, hanem az angol televízió is bőséges
tájékoztatást nyújtott Budapestről. Valóban különleges esemény volt
az idei március 15-ike. A tervezett, célba vett változásoknak
mintegy felkiáltó jele. De nem csak riportok, televíziós filmek,
hanem vezércikkek és elemező írások is megjelentek ebből az
alkalomból. A Timesben például ezen a héten Urbán György tollából
jelent meg cikk, amelynek címe: Miként is szabadítsuk ki
Magyarországot - természetesen a szovjet birodalomból.
    
    Egyik végkövetkeztetése pedig az, hogy Magyarországon azon kevés,
területek egyike, ahol a nyugati és a szovjet érdek egybeesik. De
végtére is március 15-i ünnepség magyarországi csöndes forradalom
fordulópontjának tekinthető. Hiszen ezen az ünnepségén mindazok a
követelések és átgondolások elhangzottak, amelyek 1956 októberében
a forradalmat sikerre vitték. A kerekasztal mellett Jotisky László,
aki most tért vissza Magyarországról és aki jelen lehetett az
ünnepségeken, bár kívülről szemlélte. Krassó György a londoni
Magyar Október Sajtószolgálat szerkesztője, telefonon pedig
Brightonból Urbán György történész, kelet-európai szakértő
csatlakozik a beszélgetéshez.
    
    Tehát kívülről nézve valóban úgy tűnik, hogy 1956 forradalmának
követelései 1989 márciusára újra beértek, és ha beértek van-e határ
1989-ben - 1956-tal szemben?
    
    Jotisky László: Igen az az érzésem, hogy beértek természetesen
érzelmi hatása is alatt vagyok annak, hogy néhány nappal ezelőtt
március 15-ikén ugyanolyan helyzetben voltam a szó legfizikaibb
értelmében mint 1956 október 23-án, vagyis egy óriási tömeg
kellős közepén álltam és úgy éreztem, hogy ebben a hatalmas
tömegben valószínűleg senki sincs ki másképp érezne vagy másképp
gondolkodna mint én vagy mást akarna mint én, és ez mindig felemelő
érzés, történelmi pillanat.
    
    Sokan azt mondták ott a tömegben körülöttem, hogy ilyen március 15.
    
    talán soha nem lesz mégegyszer. Na, most mit jelent 1956
szempontjából, nekem mindvégig szilárd meggyőződésem volt, most is
az, hogy 1956 nélkül nem lehetett volna megtennni ezt az utat,
amelyik elvezetett 1989. március 15-éhez. 1956 kellett, hogy egy
kicsit talán megengedhető költőiséggel fejezzem ki magam. 1956
őszén vért kellett vetni a nemzetnek ahhoz, hogy legalább ebben a
pillanatban úgy látszik vértelen győzelmet arathasson 1989-ben,
dehát persze még győzelemről azért nem beszélhetünk, de ne akarom
monopolizálni a társalgást.
    
    Jotisky László, aki belülről de mégis kívülről szemlélte az
eseményeket. Urbán Györgynek, aki teljesen kívülről szemlélte az
eseményeket mi az érzése ezzel kapcsolatban? Valóban beért ötvenhat
1989-ben és mik a határok?
    
    Urbán György: Igen. Én talán cseppet másképpen fogalmaznám meg mint
Jotisky László. Bár egyetértek a hasonlatával. Régi mondás, hogy a
nemzeti öntudatot és a nemzeti nép fáját a fiatal mártírok vére
viszi előre, ez súlyos és hát, hogy így mondjam, hát depressziós
mondás, de így van. Amit most látunk 1989-ben valóban az, hogy a
hatalom látja, hogy mi az amit a magyar néppel meglehet csinálni,
csináltatni és főleg amit nem. Beismerik, hogy úton útfélen, hogy
az elmúlt 30-40 évben elkövetett hibák a rendszer hibái voltak.
    
    Éppen tegnapelőtt itt járt Londonban Várkonyi Péter magyar
külügyminiszter, meghallgattam az előadását és után beszélgettem is
vele, és ő ott egészen nyíltan ezt mondotta, hogy az elmúlt 40 év
hibáiért ők, már úgy értem a hatalom képviselői, a kommunista párt
emberei a felelősek. Ezt a rendszert így tovább vinni nem lehet -
mondta ő maga - és ezért nem tartják most már szükségesnek azt,
hogy a hatalom teljes mértékben az ő kezükben összpontosuljon,
valamiképpen angol nyelven úgy mondotta, hogy a hatalom
exkluzívitása többé nem szükséges valami és nem is érhető el, és
éppen ezért a hatalmat meg kell osztani a nép más reprezentatív
képviselőivel.
    
    Tehát ilyen formában az 56-os követelések most realisztikus módon
napirendre kerültek és változtatásokkal ugyan, mert ne áltassuk
magunkat, hogy teljes mértékben az 56-os követeléseket fogják
megvalósítani. De realisztikus módon kisebb - nagyobb
változtatásokkal megvalósítható. Ha csak valami, nagyobb
katasztrófa be nem következik Moszkvában, hát vagy egyebütt.
    
    - A határokat illetően különben éppen Urbán György idézte Várkonyi
külügyminiszter londoni látogatását. A BBC-nek adott interjújában
azt mondotta, hogy a Brezsnyey-doktrína halott. Tehát bizonyos
értelemben a határokat illetően ily módon Várkonyi Péter
külügyminiszter kinyitotta a határokat, Krassó György hogyan látja
ezt?
    
    - Úgy látom, hogy a mai követelések, amelyek most a százezres
márciusi tüntetésen megfogalmazódtak ismételten, ezek nem csak hogy
elérik az 1956-os követeléseket, hanem bizonyos fokig még túl is
mutatnak rajta. 1956 október 22-ikén vagy 23-ikán, tehát a
forradalom kezdetéig kevesebbet követeltek az emberek, nem
követeltek többpártrendszert, nem követelték a Magyarország
gazdasági átalakítását egy olyan mértékben mint ahogyan ezt most
követeli majdnem minden mozgalom.
    
    De van sajnos egy olyan különbség, amiről nem szabad elfeledkezni,
hogy annak idején ezt a változást a nép forradalmi harca vívta ki
néhány napra. Most viszont a hatalom engedményei is
elgondolkoztatja embert az a kérdés, hogy miért engedtek éppen
Magyarországon ilyen messzemenően a hatalom urai legalábbis
szavakban, akkor amikor Magyarországnak nincsenek olyan mértékű
demokratikus tradíciói mint például Csehszlovákiának, amikor
Magyarországon nem volt olyan erős demokratikus tömegmozgalom mint
például Lengyelországban. Ezért felvetődik az a kérdés, hogy milyen
mértékben egy felülről kezdeményezett taktikai lépésekről van szó,
amelyeknek meglehetnek a maguk céljai a szovjet rendszer egésze
vonatkozásában. Egyébként ha a követelések nagyon messzire mentek
is, tényleges változások hát nagyon nagyon kis számúak, mivel azok
az emberek vannak ott, ugyanazzal a Várkonyi Péterrel beszélt
Bogdán György, aki hosszú ideje óta ugye a magyar színeket
képviseli a külpolitikában.
    
    Egyetlen nagyobb tervéről nem mondott le a magyar kormányzat, hiába
követelték százezrek például a bős-nagymarosi vízierőmű beruházás
megszüntetését. Tehát én még az igazi változásokat nem látom.
    
    - 1956-ban mint Krassó György említette, nem követelték a
többpártrendszer megteremtését de a többpártrendszer megteremtődött
végül is, de a párhuzamokról még:
Jotisky László: Igen, még közben az jutott eszemben miközben Krassó
Györgyöt hallgattam és igazat adok neki abban, hogy a követelések
most túlmennek az 56-os követeléseken. De érdekes módon gazdasági
téren is, valahogyan túlmennek ha nem is a követelések, de a
lehetőségek. Követelés formájában ez nem így hangzik el de a
lehetőségek között ott van, ami nem volt ott 56-ban, hogy az ország
elcsüggesztő gazdasági állapotán úgy lehet segíteni, hogy a
gazdaságot oly értelemben felszabadítják, hogy alapjában véve tőkés
gazdasággá vagy legalábbis olyan vegyes gazdasággá alakul át,
amelynek motorja a tőkés szektor lenne. Ez 56-ban nem szerepelt.
    
    Urbán György: Közbeszólnék egy pillanatra Siklós István. Én úgy
látom , hogy Gorbacsovnak érdeke fűződik ahhoz megmutatni, hogy a
kelet-nyugati kiegyezés részeként egy birtokon belüli birodalomhoz
tartozó országot, nevezetesen Magyarországot valamelyest legalább
kiengedjék a szorítóból és egy ilyen finnországi vagy talán
ausztriai módon hídként és propaganda hídként odatartsák a nyugati
világ felé. Ennek tudniillik igen súlyos kedvező következményei
volnának Magyarország részére. Én ugyanakkor a Nyugatot részben
kedvezően befolyásolná, részben pedig súlyosan. Kedvezően olyan
módon, hogy végül is a Nyugat a saját erejével és ráhatásával
megmutatná, hogy sikerült egy országot legalább kimenteni ebből a
szovjet szorításból, és a szovjet rendszer reverzibilitását
megmutatni. Kedvezőtlen viszont abból a szempontból, hogy ha
Magyarországot valóban sikerült Finnország módjára teszem
valamelyest legalább, ha nem is egészen kimenteni ennek Nyugat-
Németországban igen súlyos hatása volna. Mert a németek most ugye
azt mondják, hogy a semlegesség az amely nekik leginkább megfelel a
NATO ellen egyre inkább ugye kapálóznak, és ha Magyarországot a
Szovjetunió valamiképpen kiengedné ebből a szorítóból a német
semlegesség után még nagyobb erőre kapna és a NATO szerkezetét,
amely már amúgy is igen gyenge lábakon áll még jobban
meggyengítené.
    
    Siklós István: Jól értem akkor, hogy Urbán György valamilyen
kelepcétől tart vagy feltételezi ugyanazt, amit Krassó György az
előbb említett, hogy a magyar vezetés részéről is taktikázásáról
van szó, és nem igazi szándékokról.
    
    Urbán György: Nem tudom ilyen határozottan megítélni, nyugati
szempontból feltétlenül jó volna ha Magyarországot ugye hatalmas
hitelek adásával, egyéb segítséggel kimenteniük a mostani
eladósodásból, de csak a rendszer bukás után.
    
    - Nem mint a rendszernek nyújtott segítség formájában csak utána.
    
    De ennek óriási szellemi és hogy így mondjam propaganda értéke
volna a nyugati világ számára épp úgy mint ami Kelet-Európát, még a
szovjet birodalom keretébe tartozó többi ország számára lengyelek,
a litvánok stb. számára. De ugyanakkor nem szabad szem elől
tévesztenünk a második szempontot, és ez ellen nekünk kéne itt
Nyugaton valamifajta okos politikát kigondolnunk, hogy hogyan
tudjuk teszem azt Magyarország kiszabadítása után a németeket
továbbra is megtartani a NATO keretén belül, mert a német visszhang
feltétlen erre az volna, hát lám nemcsak kitűnő és baráti emberrel
állunk szemben Gorbacsov személyében hanem ez a kitűnő baráti, és
békeszerető ember kiengedett egy kis országot a szovjet
szorításból, a szovjet ölelésből.
    
    Ezek után miért kell nekünk még több pénz költenünk tankokra és
fegyverekre és a nukleáris erők megújítására és így tovább. Úgy,
hogy Magyarország kvázi részleges vagy teljes kiugrásának vagy
kiszabadításának, hogy így mondjam visszaütője is volna. Ezzel
negatív politikának szembe kell néznie és fel kell készülnie, de
ugyanakkor meg kell tenni mindednek ellenére, mert úgy érzem, hogy
a mérleg serpenyőjében végül is nettó a magyar szabadság ügye
fontosabb nemcsak Magyarország szempontjából, hanem világ
szempontból is mintegy esetleges német semlegesség felé hajlás és
annak megerősítése.
    
    (folyt.)
    


1989. március 19., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Sultész László 487-177 Kb. 2 hete látta a Napzártában az ujjával látó kisfiút. Neki is van egy ilyen tanítványa, 7 éves. Szeretné, ha vele is foglalkoznának. Ha kívánja Déri ur /?/ vagy Kudlik Julika náluk is meg tudja állapítani, hogy van-e ilyen képességük. - 371-372 Kudlik Júlia azt mondta, hogy nem hiszi, hogy valaha is esett József napra virágvasárnap. De igen, 1967-ben is pont József napon volt virágvasárnap. - Egy fára kéne felakasztani Sass Józsefet, Végh Antalt és Kovács Zoltánt, mert mind egyforma gazemberek. - László Tamás 499-681 Érdeklődik, hogy hol lehet Sztálin köteteket eladni?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD