|
|
 |
|
 |
Egyezkedés a kommunisták és az ellenzék között
|
München, 1989. március 10. (SZER, Világhíradó) - Miben egyezett meg
a lengyel kormány és az ellenzék?
Erre ad feleletet Hegedűs Zoltán:
A lengyel parlament a jövőben két kamarából áll: a 98 tagú -
feltehetőleg csak tanácsadói szerepet betöltő - felsőházból, amely
a Szenátus nevet viseli; és a 460 képviselőt befogadó alsóházból,
amelyet továbbra is Szejm-nek hívnak.
Bizonyosnak ígérkezik továbbá, hogy a szenátus tagjait szabadon,
demokratikus módon választják, a képviselői mandátumokat viszont -
legalábbis a két hónap múlva esedékes választásokon - előzetes
megállapodás alapján osztják el.
Elvi síkon már megegyeztek abban, hogy a kommunista és a kommunista
befolyás alatt álló demokrata, valamint parasztpártok együttesen a
mandátumok 60 százalékát kapják meg. A szintén a kormánnyal
együttműködő katolikus csoportoknak 5 százalék jut, az ellenzéknek
pedig meg kell elégednie a fennmaradó 35 százalékkal.
Az egyes, előre odaítélt mandátumokért csak az említett
tömörüléseken belül lehet versengeni.
Hegedűs Zoltán lengyelországi összefoglalója sejteti, hogy milyenek
lesznek a következő magyar választások. A kommunista többséget
feltehetőleg odahaza is előre automatikusan biztosítani fogják -
vagy legalábbis kísérletet tesznek erre.
A nap legfurcsább híre megkíván némi háttérmagyarázatot:
A Csehszlovákiában tartózkodó Ligacsov, a mezőgazdaság
irányításával megbízott szovjet központi bizottsági titkár
kijelentette: azért van ott, hogy tanulmányozza a csehszlovák
agrártermelést, mert a Szovjetunióban tudják, hogy Csehszlovákiának
értékes tapasztalatai vannak a mezőgazdaság megszervezésében és az
élelmi cikkek feldolgozásában.
Ugye Önök is hallottak már a csehszlovák mezőgazdaság nagyszerű
termékeiről? Hivatalos adatok szerint a csehszlovák mezőgazdaság a
tervben előírt - vagyis a szükségletnek megfelelő mennyiségben -
nem tudott termeszteni gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát, cukorrépát
és az állattenyésztés számára takarmányt.
A vak vezet világtalant tipikus esete ez. Annál inkább, mert
Ligacsov azelőtt soha nem foglalkozott mezőgazdasággal. Végzettsége
szerint repülőgépipari mérnök, és a marxizmus-leninizmus tudora.
Vagy talán onnan ered Ligacsov lelkesedése a csehszlovák
agrárágazat iránt, hogy Csehszlovákiában a háztájinak kisebb a
jelentősége, mint például Magyarországon? A szövetkezetek
fenntartására keres érveket?
A prágai rádió közlése szerint utazása kapcsolódik az SZKP március
15-én kezdődő tanácskozásához, amelyen dönteni kell a szovjet
mezőgazdaság jövőjéről, a szovjetunióbeli élelmiszerhiány
megszüntetésének módjáról. +++
1989. március 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|