Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Késő esti panoráma:

Március 15. fontossága

"A nyugati világban különbséget tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra. A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá - Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális megújhodás. A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március 15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta a Demokrata Fórum nevében: - Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió."
OS:

A Kisgazdapárt országos főtitkárának nyilatkozata

"A Pártnak sajtóosztálya egyelőre nincsen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. A nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik."

Országgyűlés

München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László
jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai
ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal.
    
    - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait
Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta
átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül
háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy
támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt
az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem
söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem
illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe.
    
    De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után
leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a
kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle.
    
    Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a
régiben?
    
    Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy
legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek
ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási
kényszerből.
    
    De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger
Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második
olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel
távozott.
    
    Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy
sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly
szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott.
    
    - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel -
azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a
konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének
konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az
elhatározásra már abban az időben.
    
    Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt
hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy
hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen
akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen,
amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól,
tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok
szerint járt el.
    
    Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így
elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken
keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős-
nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül
itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt
utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a
politikai vereséget.
    
    - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat
parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné,
Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció
indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú
jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a
következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen
látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP
jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron
veszélyessé vált - székbe.
    
    Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka
Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben
engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot
pedig elhibázottnak látja.
    
    Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a
bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a
napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az
építkezéseket a népszavazás kimeneteléig.
    
    Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az
ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a
népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A
parlament neki adott igazat.
    
    Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár
Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az
eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++


1989. március 8., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Sultész László 487-177 Kb. 2 hete látta a Napzártában az ujjával látó kisfiút. Neki is van egy ilyen tanítványa, 7 éves. Szeretné, ha vele is foglalkoznának. Ha kívánja Déri ur /?/ vagy Kudlik Julika náluk is meg tudja állapítani, hogy van-e ilyen képességük. - 371-372 Kudlik Júlia azt mondta, hogy nem hiszi, hogy valaha is esett József napra virágvasárnap. De igen, 1967-ben is pont József napon volt virágvasárnap. - Egy fára kéne felakasztani Sass Józsefet, Végh Antalt és Kovács Zoltánt, mert mind egyforma gazemberek. - László Tamás 499-681 Érdeklődik, hogy hol lehet Sztálin köteteket eladni?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD