Rendszerváltás és az MTI

	Egy veterán tanácsai (1.rész)
1989. március 19. (MTI-Panoráma) - Különleges jubileumot ünnepelhetett szerdán Budapesten Johannes Virolainen. A 81. Interparlamentáris konferencián résztvevő finn küldöttség vezetőjét pontosan negyven évvel korábban választották képviselővé, s azóta megszakítás nélkül szolgál országa parlamentjében, az Eduskuntában. Ott is, a budapesti tanácskozáson is ,,csúcstartó,, ezzel a ritka hosszú szolgálati idővel. Milyen tanácsokat tud adni a veterán fiatalabb társainak, s különösen a magyar parlament tagjainak, akik igazából most tanulják a parlamentarizmust? - Képviselőnek csak az menjen, aki igazi elhivatottságot érez erre a csodálatos politikai pályára - mondja. - Minden ország parlamentjében olyan emberekre van szükség, akik a politikát élethivatásnak tekintik, akik vállalják az ezzel járó áldozatot és kockázatot, s akik hajlandóak szünet nélkül tanulni. Az persze fontos kívánalom, hogy ehhez tehetség is párosuljon. Miért kell a képviselőnek állandóan tanulnia? Virolainen úgy véli, hogy azért, mert senki sem születik minden kérdés szakemberének. A finn parlament elé éppúgy, mint minden más törvényhozás elé, nagyon sok olyan kérdés kerül, amely sok hozzáértést kíván. Helsinkiben úgy biztosítják a képviselő pontos tájékozódását, hogy a megvitatandó törvénytervezetek minden esetben részletes bizottsági vizsgálat elé kerülnek, s a bizottságok meghallgatják a kérdés maguk által megválasztott legkiválóbb szakértőit, akár külföldieket is. A parlament nem biztosít tagjainak saját apparátust, szakértői viszont vannak jónéhány kérdésben, s ők készíthetik elő a bizottsági vizsgálatot. A sokéves bizottsági munka azután a képviselőt is szakértővé teheti. A képviselőnek meg kell tanulnia szót értenie társaival. A finn parlamentben jelenleg is számos párt képviselője foglal helyet, s bár a kormányzatot támogató koalíció általában elégséges szavazat birtokában van, az alkalmi szövetségeket szinte minden egyes törvénytervezet elfogadásához újra és újra meg kell teremteni, ki kell alakítani. Meg kell tanulni azt is, hogyan és miben lehet együttműködni a kormánnyal s hol és hogyan kell felvetni az esetleges kifogásokat. S végül el kell fogadnia bizonyos megkötéseket, amelyek meghatározzák a politikai és a kormányzati munka realitásait. - Finnországban már a második világháború utáni első választáson, 1945 nyarán abból indultunk ki, hogy vállalnunk kell külpolitikánk alapvetően új orientációját, fenn kell tartanunk alapvető irányzatunkat, de békés baráti viszonyt kell teremteni a Szovjetunióval. (folyt.) 1989. március 19., vasárnap 10:59
Vissza » Folytatásokkal »