Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 19.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Késő esti panoráma:

Március 15. fontossága

"A nyugati világban különbséget tesznek a kelet-és közép-európai transzformálás és a felületes reformálás között, és sokan úgy vélik, hogy csak a transzformálódó Kelet- és Közép-Európa tarthat igényt aktív nyugati támogatásra. A március 15-i megmozdulás arra vall, hogy gyökeres transzformálás van küszöbön és békés eszközökkel. Ez és szerintem csakis ez teszi lehetővé, hogy Magyarország és - hadd fűzzem hozzá - Lengyelország is nyugati segítséggel kilábaljon a gazdasági kátyúból. E nélkül meddő marad a politikai és kulturális megújhodás. A szellemi felszabadulás azonban a bizalomgerjesztés egyik legfontosabb, leghatékonyabb eszköze. Nem hiába szerepel a március 15-én elhangzott beszédekben. Csengey Dénes például ezt mondotta a Demokrata Fórum nevében: - Szabad sajtó, szabad rádió, szabad televízió."
OS:

A Kisgazdapárt országos főtitkárának nyilatkozata

"A Pártnak sajtóosztálya egyelőre nincsen, így annak nevében senki sem nyilatkozhatott. A nagyválasztmányi ülés változatlan időpontja: 1989. március 23. Minden ezzel ellentétes tájékoztatás illetéktelen személytől származik."

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (17. rész)

Az első dimenzió a hatalom, általános politikai értelemben.
Mennyiben van helye ilyen értelmezésnek az alkotmányban? Ha
elfogadjuk, hogy az alkotmány az ország alaptörvénye, hogy csak akkor
teremthet konszenzust vagy egyáltalában egyetértést és együttműködést
a sokféleképpen differenciált érdekek és az ezekből absztrahálódó
politikai felfogásokat, meggyőződéseket ,,hordozó,, társadalmi
rétegek, csoportok és szervezetek között, az emberek között, akik az
,,élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez,, való jogaik
érvényesítésére törekszenek, akkor egyrészt minden politikai erő
számára biztosítani kell a működés lehetőségét, másrészt csak azzal
a feltétellel működhetnek, ha nem sértik mások jogait és
szabadságát. Erre tekintettel azonban a politikai érdekérvényesítést
és hatalomra való törekvést mindenki számára korlátozni kell. A
korlát tehát nem csupán abban a formában állítandó fel, hogy
egyetlen, egyébként bármilyen tiszteletreméltó célok megvalósítására
tételezett politikai párt vagy szervezet sem kaphat privilegizált
helyet az alkotmányban, hanem többről van szó. ,,A szabályozási
elvek,, között található ama megfogalmazás, amely szerint ,,az állam
egyetlen szervezetének, illetve a társadalom egyetlen szervezetének
vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos,
illetve erőszakos úton történő megszerezésére vagy birtoklására,,;
nem különben az, hogy ,,ilyen törekvésekkel szemben mindenki
jogosult és egyben köteles fellépni,,, ezt a törekvést fejezi ki.

    Hadd álljak itt meg egy pillanatra. Mióta ,,A szabályozási
elvek,, nyilvánosságra kerültek, többször hallottam már, hogy a
kizárólagos hatalomra való törekvés korlátozása egyrészt elvileg
helytelen, hiszen minden politikai erő végül is erre törekszik,
másrészt ez a korlátozás a gyakorlatban úgy sem működhet, hiszen
koalícióra kötelezne bármilyen uralkodó politikai erőt, akkor is, ha
egyedül is képes lenne kormányozni. Azt hiszem, ez az értelmezés
vaskos félreértést takar. A kizárólagos hatalomra való törekvés
tilalma ugyanis azt jelenti, hogy egyetlen politikai szervezet sem
kerülheti meg vagy függesztheti fel az alkotmányos intézmények
működését, nem gyakorolhatja közvetlenül a hatalmat, nem törekedhet
más politikai szervezet vagy éppen ilyen szervezet által képviselt
társadalmi csoportok felszámolására, sőt akár az alkotmányban
foglalt elvek érvényesítésén túlmenő korlátozására sem. Történelmünk
tanulságai, ideértve a közelmúlt eseményeit is, nagyon is
megalapozottá teszik azt a nézetünket, hogy nem elegendő a pozitív
diszkrimináció megszüntetése. Nem elegendő a politikai pluralizmus
elvi megjelenítése. (folyt. köv.)


1989. március 8., szerda 15:51


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Sultész László 487-177 Kb. 2 hete látta a Napzártában az ujjával látó kisfiút. Neki is van egy ilyen tanítványa, 7 éves. Szeretné, ha vele is foglalkoznának. Ha kívánja Déri ur /?/ vagy Kudlik Julika náluk is meg tudja állapítani, hogy van-e ilyen képességük. - 371-372 Kudlik Júlia azt mondta, hogy nem hiszi, hogy valaha is esett József napra virágvasárnap. De igen, 1967-ben is pont József napon volt virágvasárnap. - Egy fára kéne felakasztani Sass Józsefet, Végh Antalt és Kovács Zoltánt, mert mind egyforma gazemberek. - László Tamás 499-681 Érdeklődik, hogy hol lehet Sztálin köteteket eladni?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD