|
 |
 |
 |

Jelcin-interjú (1. rész)
|

Moszkva, 1989. február 23. csütörtök (MTI-tud.) - Hibának tartom, hogy az átalakítási folyamat kezdetekor nem minősült a legfontosabb feladatnak a lakosság életszínvonalának emelése. Így elvesztegettünk három és fél évet. Az átalakítást nem széles fronton kellett volna megkezdenünk, ahogy akkor szó volt róla. - Ezek Borisz Jelcin szavai, amelyek a Szovjetszkaja Esztonyija című orosz nyelvű észt köztársasági lapban jelentek meg. Az újság - csütörtökön Moszkvába érkezett - vasárnapi száma terjedelmes interjút közölt az SZKP volt moszkvai városi pártbizottsági első titkárával, az állami építési bizottság miniszteri rangú első elnökhelyettesével. Jelcin 1987 őszi felmentése óta sem szűnt meg a közéletben szerepelni, bár nyilatkozatai - a viszonylag szűk olvasóközönséghez eljutó Moszkovszkije Novosztyit leszámítva - központi lapokban nemigen olvashatók.
Jelcin úgy véli, hogy akár az űrkutatás ötéves visszafogásával, a védelmi költségek csökkentésével, vagy más ágazatok terhére, elsőbbséget kellett volna biztosítani az életszínvonal emelésének. Akkor azonban ezt a kérdést nem kapcsolták szorosan össze az átalakítás sorsával. Az embereknek érezniük kellett volna sorsuk jobbra fordulását, s akkor könnyebben mozgósíthatók lettek volna, s ma már széles fronton megindulhatna az átalakítás rohama. Az interjú kitért a szövetkezetek helyzetére is, és ezzel kapcsolatban az ellentmondásokról szólva Jelcin arról beszélt, hogy feltétlenül bővíteni kell az állami vállalatok jogait is, azokat közelíteni kell a szövetkezetiekhez. Lélektani, taktikai megfontolásokból helyesnek tartja a hosszú lejáratú bérlet vagy a határidő nélküli bérlet fogalmak alkalmazását, mert évtizedek hatására az emberek ma idegenkednek a magántulajdon kifejezéstől. A különböző tulajdonformák, munkaformák megjelenése szükségessé teszi bizonyos alkotmányos garanciák kidolgozását is - tette hozzá. Az észt napilap szóba hozta a baltikumi köztársaság parlamentjének néhány legutóbbi döntését, s azokról faggatta Jelcint. Az észt Népfrontról kifejetette: az az benyomása, mintha az az utóbbi időben egyre az egynemzetiségű struktúra felé vett volna irányt. Ez vezetett a Népfront alternatívájaként a nem észt nemzetiségűeket tömörítő Interfront életre hívásához. (folyt.)
1989. február 23., csütörtök 18:54
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|