|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Egy, a legutóbbi időszakig érvényes rendelet szerint - amelyet
egyébként éppen Nagy Imre írt alá - a halálra ítélteket jeltelen
sírba kell eltemetni.
A Népszava munkatársa megkérdezte: továbbra is fenntartja-e a
kormány azt a véleményét, hogy politikai és szolidarítási sztrájkra
ne legyen lehetőség.
A kormány és a szakszervezetek álláspontja ebben a kérdésben nem
közeledett egymáshoz. A Minisztertanács abból indul ki, hogy a
dolgozókat megilleti a sztrájk joga. Úgy ítéli meg, hogy a
sztrájknak akkor van értelme, ha azoknál okoz hátrányt, akiknek
módjukban áll orvosolni az adott problémát. Amennyiben a dolgozók ki
akarják fejezni szolidaritásukat, vagy politikai kérdésekben
nemtetszésüknek akarnak hangot adni vagy nyomást kívánnak gyakorolni
a kormányra, akkor erre törvényben meghatározott lehetőségük van,
hiszen a Parlament a legutóbbi ülésszakán elfogadta a gyülekezési
jogról szóló törvényt. A sztrájktörvény tervezetét egyébként széles
körű társadalmi vitára bocsátják, ennek tapasztalatait a kormány
figyelembe veszi, és a törvényjavaslat előterjesztője ezekre a
kérdésekre ki fog térni a Parlamentben - mondotta a szóvivő.
A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére válaszolva a
kormányszóvivő hangsúlyozta: a romániai menekültek ügyével
foglalkozó koordinációs bizottság csütörtöki ülésén egyetértettek
azzal, hogy hazánk csatlakozzék az ENSZ Menekültügyi Egyezményéhez,
amelynek főbizottsága február 6. és 9. között egyébként látogatást
tesz Magyarországon.
A Magyar Hírlap munkatársának kérdéseire felelve kifejtette: még
nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy - a munkaidőalap
megóvása érdekében - március 15. helyett melyik ünnepnap válik
munkanappá. A sztrájktörvény pontosan felsorolja azokat a
területeket, ahol nem lesz lehetőségük munkabeszüntetésre. Az
általános megítélés szerint a tervezet lényegében megfelel a
nemzetközi szabványoknak, nem szigorúbb és nem is engedékenyebb
azoknál.
A koalíciós tipusú kormányzati munkával kapcsolatos kérdésre
(MTI Külföldi Adások Szerkesztősége) válaszolva rámutatott:
koalíciós kormánynak vagy kormányzásnak a létrejötte egy folyamat
eredménye, s ahhoz, hogy ez kialakulhasson, a potenciális
partnereknek tisztázniuk kell a maguk politikai platformját és a
többi partnerhez való viszonyukat. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|