Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 18.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó:

Az SZDSZ első közgyűlése

"- Mit vár Mécs Imre az ügyvivő testület tagja a holnap kezdődő közgyűléstől? - Nagyon fontos, hogy már most az első tanácskozás idején a társadalom megismerhesse a mi programtervezetünket, hiszen lényegében ez az első független, önálló, összefüggő, a társadalom minden problémájára kiterjedő programtervezet, ami elkészült. Ezért meghívtunk egy csomó újságírót, külképviseleteknek a munkatársait, a többi társadalmi szervezet, nemcsak a függetlenektől, hanem az MSZMP-től, másoktól is, azonkívül, ha lesz hely a Corvin moziban, amelynek körülbelül ezeregyszáz fős a befogadóképessége, akkor az érdeklődőket, a vitázókat is be fogjuk engedni, természetesen nekik nem lesz szavazati joguk."

A Magyar Demokrata Fórum - 1. folyt.

Ha tehát mi azt hisszük, hogy az MSZMP velünk szembeni térnyerés
céljából enged csupán, akkor úgy járunk, mint annak idején a nagy
reformkori országgyűlésen a pozsonyi követek, akikről Kölcsey azt
mondta, hogy számukra az oppozíció annyit jelent, hogy nem mindig
az ellenkezőjét mondani annak, amit a kormány akar, és ebbe a
taktikába végül is belebuktak volna, hogyha éppen Kölcsey vagy
Wesselényi nem segítettek volna kimászni őket ebből a kátyúból.
    
    Látnunk kell, hogy az MSZMP kényszerhelyzetben tesz bizonyos
lépéseket. Ha most megengedte a többpártrendszert, ebben nyilván
van taktikai megfontolás is, de nemcsak az, és nekünk ezt a másik
elemét kell az ő megfontolásuknak komolyan venni, hozzátéve azt is,
hogy az MSZMP nem egy homogén politikai közeg és erő, hanem ezen
belül ott van egy olyan reformszárny, amelyikkel való folytonos
konzultáció és egyezkedés nélkül, politikai konzultációk nélkül
semmiféle újonnan szervező pártnak reálisan nincs esélye arra, hogy
politikai küzdőtérre lépjen.
    
    A másik aggály az a mozgalom belső életének a féltését jelenti,
vagy emiatt van. Arra kell itt utalnom, hogy a napi politizálás
szintjére, a taktikai csatározásokba való belebonyolódás
nyilvánvaló, hogy elvileg fenyegeti azokat a nagyon magasztos
eszmei célokat, amelyekről Csengey Dénes beszélt, ugyanakkor azt is
tisztán kell látnunk, hogy a napi politizálás kényszerétől ebben az
állapotában sem tudott megmenekülni az MDF, tehát ezt is végezte,
és éppen azért nem végezte mindig kifogástalanul, mert nem jött
létre az a fajta, munkamegosztás, amelyik megítélésem szerint csak
egy pártszerűen szerveződő politikai csoportosulásban végezhető el,
vagy jöhet létre.
    
    Tehát éppen a rossz improvizálásoknak, a felemás döntéseknek az
elkerülését segítheti az, hogyha ez a kétszintű mozgalom létrejön,
pontosban még nem tudjuk, hogy milyen szervezeti formában, milyen
szabályzattal, hiszen éppen erre született az a határozat, hogy a
következő két hónapban az elnökség ezt dolgozza ki.
    
    - Mindhármotokhoz a kérdés: többpártrendszerre készül az ország. A
többpártrendszerhez több párt kell, mondaná az ember ilyen
egyszerűen és értetlenül az aggodalmakkal szemben, hogy a
mozgalmakból valaki nem akar pártot alapítani.
    
    - Hát, úgy gondolom, hogy valóban, miután a Demokrata Fórum a
többpártrendszert eleve meghirdette, nem zárkózhat el attól, hogy
támogassa a többpártrendszernek a gondolatát és ennek a működését
elősegítse. Ugyanakkor itt egy időbeli tényezőről van szó, mégpedig
arról, hogy ezeknek a mozgalmaknak sem anyagi feltétele, sem
helysége, sem sajtója, tehát mindazok az eszközök, amivel pártot
lehet szervezni, nem álltak rendelkezésre. Ellentétben az
állampárttal, amelyiknek minden rendelkezésére állt és áll. Tehát
ahhoz, hogy itt egy működő többpártrendszert lehessen kiépíteni,
ezeknek a születő pártoknak megfelelő anyagi, szervezeti bázisának
kell lenni.
    
    A másik oldalon: a magyar társadalmat ehhez elő kell készíteni. A
magyar társadalom az elmúlt évtizedekben, több mint 4 évtizede és
egy rövid 1856-os néhány nap kivételével ettől elszokott, indulatai
a mélyben maradtak, és ezeket az indulatokat most hívta elő az idő,
és az indulatok mellett ennek racionális alapjának is kell lenni,
ami sajnos e pillanatban még nem tekinthető általánosnak.
    
    Tehát mi úgy gondoljuk, hogy mindent meg kell tenni annak
érdekében, hogy egy működő többpártrendszernek a feltételei
alakuljanak ki, és ezért javasoltuk együttesen a mozgalom
fenntartását és közben időt hagyva a pártot megszervezni, mert
különben, ha ez hirtelen következik be, akkor látjuk a megalakult
történelmi pártoknál fellépő nehézségeket, látjuk a szervezkedés
határait, a generációs ellentéteket, de a generációs ellentétektől
teljesen független, generációkon belüli ellentéteket és a fiatal
generáción belüli ellentétet, hiszen mindenkinek tudomásul kell azt
vennie, hogy a megélt, évtizedeket az emberek nem egy helyen
töltötték.
    
    Egymás mellé kerülnek emberek, akik a történetben voltak, akik
félretéve voltak, vagy akik más helyen, állásokban, vagy akár
politikai pozíciókban töltötték ezt az időt, amitől esetleg
megcsömörölve, vagy az ottani működésüket ma másképp felfogva
folytatni akarják ezt a tevékenységet.
    
    - De hozzá lehet tenni ehhez még egy gondolatot. Nemcsak a
szubjektív, nemcsak a szervezetekben rejlő lehetőségei nem teljesek
annak, hogy pártként működjön ma egy független mozgalom, nincs meg
a lehetősége a politikai intézményrendszerben, hogy pártként
működjének a független mozgalmak.
    
    A Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt fellépése eloszlatott egy
30 éves hiedelmet, amely szerint, amikor az első szót, hogy párt,
valaki kimondja, Magyarországon megváltozik a világ. Kiderült, hogy
hiába jelentették be ezek a tradicionális pártok a működésüket, nem
tudnak pártként működni. Ebben a pillanatban tudniillik nincs meg a
lehetősége annak, hogy egy politikai párt a maga programjával
bejusson a parlamentbe, ott pozíciókat foglaljon el, kormányra ható
tényezőjévé váljon, tehát nincs meg az intézményes lehetőség arra,
hogy egy politikai párt programja az kormányprogrammá változhasson.
    
    Minden párt, minden mozgalom az MSZMP számára gyártott programokat
másfél éven keresztül, és a kormány számára gyártott programokat
másfél éven keresztül. Jó is volt a fogantatása ennek, az MSZMP
másfél év alatt lecserélte a programját és ma már 2-3 napos
átfutási idővel veszi át a jobb gondolatokat a független mozgalmak
és pártok programjaiból anélkül, hogy ezek a független mozgalmak és
pártok egy centiméterrel közelebb jutottak volna a politikai
hatalomból való részesedéshez.
    
    Na most ebben a helyzetben, ha azt mondod, hogy egy szervezet párt,
akkor ebben a tájékozódás-zavaros országban hamis információt adsz.
    
    Azt mondod, azt sugalmazod, hogy itt többpártrendszer van. Itt
nincs többpártrendszer, itt egypártrendszer van.
    
    - Igen, egypártrendszer, több párttal.
    
    - Még egy gondolatot el kell mondanom. Az MSZMP három jól
megkülönböztethető szárnyra hasadt. A Kisgazdapárt kétfelé hasadt.
    
    A Szociáldemokrata Párt kétfelé hasadt, ha mi valami rossz
gravitációnál fogva követtük volna ezt a példát, akkor az a helyzet
állt volna elő, hogy pillanatnyilag nincs az országban politikai
tényező, amelyik az országról, a mostani helyzetről és a jövőről
tudna valamit mondani, hanem mindegyik kétszeresen saját magáról
beszélne, a saját maga meghatározásával volna elfoglalva, és
valóban légüres tér keletkezne. Nem titkoljuk azt sem, hogy az
esély pillanata a számunkra, ha meghasadás nélkül, komoly
megkülönbözés nélkül tudjuk végigcsinálni ezt az országos gyűlést,
akkor azt hiszem, hogy újból komoly lépéselőnyre tettünk szert
ebben a politikai versenyben, ami ma az országban folyik.
    
    - Persze másik kérdés az, hogy ezek a mélypontról politikai párttá
alakult csoportok egyáltalán lesznek-e abban a helyzetben, hogy
ilyen rövid idő alatt, hiszen a legközelebbi választásokra 1990-ben
kerül sor, szóval ilyen rövid idő alatt valóban konkurenciaképes
párttá szerveződjenek? - Kulin Ferenc!
    
    - Azt hiszem, hogy ez a kérdés nem egy országos gyűlésen dől el, és
nem is dőlhet el, ez vidéken dől el. Emiatt én nagyon bizakodó
vagyok, igen sokat jártam és hát jártunk mindnyájan az utóbbi
hónapokban az ország minden részében, és azt tapasztaljuk, hogy
noha nem túl nagy létszámú honpolgári csoportokat mozgat egyelőre
semelyik alternatív szervezet, vagy alakuló párt, azért a
legdinamikusabb, egy-egy község vagy kisváros életére a legnagyobb
befolyással ható, értelmiségieket megmozgató szervezet a miénk és
ennek már konkrét jelei láthatók a helyi ügyeknek az intézésében, a
helyi tanácsoknak egy-egy vidéki Demokrata Fórum szervezettel való
kapcsolatfelvételében, tanácsainak meghallgatásában, sőt sok
esetben meghozott döntések visszavételében, nagyon sok példát
lehetne itt sorolni.
    
    Minden okunk megvan tehát abban reménykedni, hogy a választásokig
nagyon meg fognak erősödni a helyi szervezeteink, és tekintettel
arra, hogy az MDF éppen az országos gyűlésen a kikiáltott, vagy
meghozott alapokmánya szellemében önálló jogi személyként működteti
az összes vidéki szervezetét, ezért hallatlan nagy dinamikája lesz
ezeknek a helyi szervezeteknek.
    
    Én tehát bízom abban, hiszek is abban, hogy lesz befolyása, nagyon
nagy befolyása lesz, és visszautalnék arra, amit az előző
megszólalásomban már megtettem, hogy tudniillik a helyi
erőviszonyok egy-egy alternatív szervezet és az MDF között sokkal
inkább az együttműködés jeleit mutatják, semmint a csúcsokon
látható rivalizálás, vetélkedés alapján erre következtetni lehetne.
    
    - Csengey Dénes, az imént azt mondtad, hogy Magyarországon
változatlanul egypártrendszer van, több párt részvételével.
    
    Elképzelhetőnek tartjátok - és most mind a három véleményre
kíváncsi lennék röviden - hogy a legközelebbi választásokon már
változik ez a helyzet, tehát valódi többpártrendszer lesz
Magyarországon?
    
    - Úgy gondolom, hogy nagyon különös választásokra van kilátás és
nagyon hasonlóak ezt a választást illetően az MSZMP és a független
mozgalmak érdekei. Ugyanis azt gondolom, hogy nagyon nehéz lesz
elkerülni,- ha ugyan el lehet kerülni -, hogy a következő választás
ne arról szóljon, és kizárólag arról, hogy MSZMP igen vagy nem. Ha
erről szól a következő választás, akkor nem hoz létre tagolt
politikai demokráciát, vészes konfrontációs szituációt hoz létre,
mind a két oldalon a szélsőségeket juttatja pozícióba,
katasztrófahelyzetet teremt.
    
    Hogy ne erről szóljon a következő választás, ezt csak úgy lehet
elkerülni, ha valóban komoly súlyú, komoly létszámú, világosan
megkülönböztethető programokkal fellépő pártok vesznek részt a
választáson. Különös módon ez az MSZMP-nek, legalábbis az MSZMP
reformszárnyának éppen úgy életbe vágó érdeke, mint ahogy minden
független mozgalomnak is.
    
    Én tehát, amikor, az MSZMP a pártok szerveződését és a programok
artikulálódását látszik serkenteni, nem gyanítok feltétlenül
álságos jágói szándékot mögötte, hanem ezt a felismerést. Ez nem
alap persze egy koalícióra még, ez egyszerűen egy felismerés, hogy
itt lehetőség van éppen ezért arra, hogy valóban megállapodások
szabhassák meg egy szabad és egyenlő választás feltételeit, hisz
érdekek találkoznak.
    
    - Kulin Ferenc?
    
    - Én nem bizonyítható optimizmussal nézek a jövőbe. Úgy érzem, hogy
ha magunkra hagynak, akkor itt két esztendőn belül megtörténhet a
döntő fordulat. Hogyha bármi katasztrofális fordulat következik be
Európában, vagy a világpolitikában, akkor elodázódhat, vagy
véglegesen lekerülhet a napirendről ez a magyar változás, de úgy
érzem, hogy most van olyan lendülete és olyan belső mechanizmusa
ennek a politikai mozgásnak, ami beindult, hogy ez az öntörvényei
szerint, beszámítva az MSZMP taktikázgatását is, öntörvényei
szerint el fog jutni egy döntő fordulathoz.
    
    - Antall József?
    
    - Azt hiszem, hogy hármunk közül - életkoromnál fogva - én vagyok
abba a korosztályba tartozó, aki már átélte a koalíciós időket
tudatos ifjú fejjel, 1956 politikai eseményeit pedig közvetlen
részeseként, hogy bennem élnek a leginkább a szkeptikus hajlamok,
de eddig ugyanúgy, ahogy akkor, 1956-ban is, mindig nagy
pesszimizmussal és nagy szkepszissel, a cselekedeteink optimisták
voltak. Ha nem hittem valamiben, akkor is csináltam, ha a
tisztesség úgy kívánta.
    
    Most úgy látom, hogy mindaz, ami itt bekövetkezhet, vagy
bekövetkezik, az elsősorban a külpolitikai események függvénye.
    
    Ebben Amerika, a Szovjetunió viszonya, Nyugat-Európa szerepe és
súlya az, ami meghatározza tulajdonképpen a mi helyzetünket.
    
    Természetesen Kína, Japán és a soksúlypontú világ helyzete a másik
dolog, hogy az egész keleti tömb belső fejlődése milyen irányt
vesz.
    
    Ha azt vizsgáljuk, hogy mi következik be a Szovjetunióban, mi
következik be Lengyelországban, hogy másik két olyan országot
említsek, ahol a folyamat felgyorsulva látszik, milyen
ellenirányzatok következnek be a többi népi demokráciában, akkor
természetesen nem lehetünk jósok, és nem tudjuk előre meghatározni.
    
    Mindenesetre nekünk az a dolgunk, hogy feltételezzünk egy olyan
világpolitikai helyzetet, amiben ezt végre lehet hajtani.
    
    Ez a feltételezett világpolitikai helyzet az hogy a
nagyhatalmaknak, Európának éppúgy, mint Amerikának és a
Szovjetuniónak, érdeke lehet egy olyan helyzet, amiben Magyarország
egy olyan katonapolitikai, külpolitikai helyzetbe kerül, ami lehet,
hogy hasonló Erdély szerepéhez Bethlen Gábor időszakában, a török
és a Habsburg Birodalom közötti magyar politikai helyzetben. Sajnos
sem Bethlen Gáborunk nincs, sem Bethlen Gábor-i tapasztalatunk
nincs ehhez elég, de ha ezt megadja nekünk a világ, ezt az esélyt,
akkor mi ezzel az eséllyel szeretnénk élni.
    
    Úgy gondolom, hogy ez az eséllyel való élés a kötelességünk, mert
ha úgy vallunk kudarcot - és erre utaltam felszólalásomban -, hogy
megbukik a kísérletünk, mert nem hagyják, hogy végrehajtsuk, akkor
ez egy szomorú történelmi esemény lesz, nemcsak nekünk, de azoknak,
akik bennünket ebben megbuktatnak is, mert kilábolni az utánunk
következő feltételezett elnyomók sem fognak tudni ebből a
helyzetből, de hogyha mi magunk nem vagyunk képesek egy olyan
politikai erőt képezni, és egy olyan józan, a világpolitikai
helyzetnek, a magyarság vágyainak, a magyar nép óhajainak megfelelő
politikai erőt nem tudunk teremteni megfelelő súllyal, megfelelő
metodikával, akkor az számunkra lesz szégyen. És akkor a történelem
szégyenpadján lesz a helyünk.
    
    Ennek az elkerülése lenne a mi dolgunk, mert még szépen elbukni is
jobb, mint úgy elbukni egy kísérlettel, hogy mi magunk teremtettük
meg ennek a feltételeit, és ezért fejeztem be azzal a
felszólalásomat, hogy ha nem vagyunk képesek megteremteni a nemzeti
egységet, és ennek a feltételeit a magatartásunkkal, akkor Rákosi
Mátyás szalámi taktikáját, a csináld magad! mozgalom keretében mi
magunk fogjuk megvalósítani.
    
    - Abban a reményben, hogy ez, tehát hogy a magyar demokratikus
mozgalmak saját magukat számolják fel, nem következik be, köszönöm
meg a beszélgetést Antall Józsefnek, Kulin Ferencnek és Csengey
Dénesnek, hallgatóinknak pedig a figyelmet. +++
    


1989. március 18., szombat


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefon:

"A jelenleg elhangzott műsorban Pécsi Ildikót láttam, amelyben nagymama, vagyis a leendő nagymama szerepéről énekelt. Szeretném neki elmondani, ha át tudják adni, én nagymama vagyok 43 évesen, nagyon boldog nagymama, és kivánom neki, hogy a közeljövőben neki is sikerüljön ugyanolyan boldognak lenni. A férjem fél éve veszítettem el, egyedül maradtam, egy kicsi leány unokám van Julcsinak hívják és boldog és igazán ugyanúgy ahogy ő kívánja, ugyanolyan boldogsággal, ugyanolyan szépséggel teli életet kívánok neki és sose kivánom azt, hogy maradjon úgy egyedül, ahogy 25 évi házasság után maradtam én egyedül."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD