Rendszerváltás és az MTI

	ENSZ lépés Románia ügyében
München, 1989. március 9. (SZER, Késő esti mai nap) - Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága úgy határozott, hogy kivizsgálja a romániai jogsértéseket, A határozat a bizottság mai ülésen született Genfben, napokon át tartó viták és mérlegelések , eredményeként. A bizottság aggodalmának ad kifejezést amiatt, hogy - a határozat szövegét idézve - állítások szerint súlyos mértekben megsértik az emberi és az alapvető szabadságjogokat Romániában, és javasolja ENSZ-különkövet küldését az állítások kivizsgálására, A határozat szövege külön utal arra, hogy a román hatóságok egyre súlyosabb mértékben akadályozzák a nemzeti kisebbségeket, kulturális és nyelvi hagyományaik fenntartásában, ápolásában. Az emberi jogok sorozatos megsértése az oka annak is, hogy számosan menekülni kényszerülnek az országból - állapítja meg az ENSZ bizottság. A határozatot Svédország küldötte terjesztette be Magyarország és hat nyugati állam támogatásával. 21 küldött szavazott a határozat mellett, 7 ellene. A nyugati országok mind támogatták a határozatot, több ázsiai, afrikai és latin-amerikai állammal együtt. Az ellenzők a harmadik világ országi közül kerültek ki, név szerint Banglades, Kína, Kuba, Etiópia, Pakisztán, Szomália és Srí Lanka. Jugoszlávia és nyolc harmadik világbeli ország tartózkodott. Magyarország és Románia csak megfigyelővel képviselte magát az ülésen és nem szavazhatott. A Szovjetunió és szövetségesei - vagyis Bulgária és Kelet- Németország, Marokkóval együtt - nem akartak állást foglalni és azt a megoldást választották, hogy nem vettek részt a szavazáson. Így gyakorlatilag ez a lépés azt jelenti, hogy a szovjet tömb államai - most első ízben - nyugati javaslatot támogattak Varsói Szerződéshez tartozó országgal szemben. Dolgu román fődelegátus brutális beavatkozásnak és semmisnek minősítette a határozatot. Kijelentette: Bukarest soha sem fog elfogadni kívülről ráerőszakolt modelleket. Egyúttal azzal a váddal illette Magyarországot, hogy "ma is ugyanazokat a revizionista elképzeléseket táplálja, mint a II. világháború idején, Németország szövetségeseként" - a román fődelegátus szavait idéztük. Az elmúlt napokban erőteljes próbálkozások folytak a színfalak mögött annak érdekében, hogy elkerüljék ennek a határozatnak megszavazását. Egy nyugati diplomata elmondotta, hogy a Szovjetunió mindenképp kompromisszumra törekedett, de nem sok együttműködési készségre talált a román delegációnál. A kompromisszum az lett volna, hogy Románia meghív egy megfigyelői csoportot a helyzet tanulmányozására, de - mint a svéd fődelegátus ma a határozat beterjesztésekor mondotta - a szóbeli ajánlatot nem követte hivatalos román meghívás. Így elkerülhetetlenné vált, hogy szavazzanak a határozatról, a már ismertetett eredménnyel. +++ 1989. március 9., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »