Rendszerváltás és az MTI

	Emberi jogok - genfi ülésszak - befejezés (2. rész)
Az üléssszak munkáját nagymértékben segítette, hogy a tanácskozáson a kormányokhoz nem tartozó társadalmi alapon működő különféle szervezetek minden eddiginél bőségesebben szolgáltattak információkat az emberi jogokon világszerte eső sérelmekről. A bizottság tevékenysége iránti hivatalos nemzetközi figyelem növekedésének jeléül a kormányok is a korábbihoz képest sokkal több magas rangú képviselőjüket küldték el ,,vendégszónokokként,, a genfi ülésszakra. Felszólalt például Michel Rocard francia miniszterelnök, Magyarország képviseletében Horn Gyula külügyi államtitkár, és kifejtette álláspontját számos más állam illetékes minisztere. Az emberi jogokkal kapcsolatos romániai állapotokat - még a tanácskozás kezdeti szakaszában - először Rocard hozta szóba. Nem sokkal utána a svéd küldöttség határozattervezetet fogalmazott meg az ügyben, s ennek végleges megszövegezéséhez, majd a tervezet előterjesztéséhez társszerzőként további 11 állam - köztük Magyarország - csatlakozott. A javaslatot az ülésszak utolsó előtti napján, csütörtökön, a bizottság 21 szavazattal hét ellenében elfogadta. Az így határozati rangra emelkedett okmány kimondja, hogy a bizottság egy különmegbízottja vizsgálja ki a emberi jogok romániai megsértésének ügyeit (különös tekintettel a ,,területrendezésre,, és a nemzetiségek jogainak korlátozására), s az egy év múlva esedékes 46. ülésszakon tegyen erről jelentést. Felszólítja továbbá a román kormányt az emberi jogokra vonatkozó, nemzetközi egyezmények alapján önként vállalt kötelezettségek teljesítésére és a különleges megbízottal való együttműködésre. A szavazás során valamennyi nyugati és a legtöbb latin-amerikai ország támogatta a 12 ország tervezetét. A szavazati jogú szocialista országok közül négy nem kívánt állást foglalni a határozat ügyében, ezért nem vett részt a voksolásban, Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól, Kína és Kuba pedig a ,,nem,, mellett döntött. A román küldöttség a szavazás után azonnan bejelentette, hogy a hatórozatot országa számára semmisnek, nemlétezőnek tekinti. Genfi megfigyelők véleménye szerint az ENSZ-bizottság állásfoglalása ennek ellenére várhatóan kedvező hatással lesz a fejleményekre, mert felszínen tartja az emberi jogok romániai helyzetét (a bizottság munkájáról tárgyaló esedékes ENSZ- fórumokon, az ECOSOC-ülésszakon, a Világszervezet közgyűlésén és esetleg más ENSZ-testületekben is újra szükségképpen szó esik róla), így nemzetközi politikai és erkölcsi nyomás alá helyezi a román kormányzatot. (folyt.) 1989. március 10., péntek 18:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »