Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Országgyűlési tudósítás

München, 1989. március 9. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink!
    
    Budapesten második napja tanácskozik az Országgyűlés az
alkotmánytervezetről. A ma délelőtti eseményekről Gadó György
számol be.
    
    - Amikor ezt a tudósításomat telefonba mondom, az Országgyűlés
délelőtti ülésszaka még nem ért véget. Ez az ülésszak nem
bővelkedett kiemelkedő eseményekben és szenzációkban. Inkább azt
lehet mondani, hogy az egyetértés jellemezte, amely a reformkészség
és alkotmányosság melletti elkötelezettség jegyében kapott hangot a
legkülönbözőbb hozzászólóktól.
    
    Figyelmet érdemelt, hogy olyan képviselők is, mint Szíjjártó Károly
legfőbb ügyész, vagy Sarlós István az Országgyűlés volt elnöke és
számos vezető pártfunkció viselője a korábbi időszakból olyan
elkötelezett módon szólalt meg az alkotmányos jogok mellett, hogy
az ember szinte csodálkozott, hogy vajon a korábbi időszakban miért
nem lehetett tőlük hasonló megnyilatkozásokat hallani. Ez kissé meg
is gondolkoztatja az embert, hogy csakugyan olyan helyénvalóak-e az
indítványok, mint amilyeneknek tűnnek. Kapásból nehéz ezt
megítélni.
    
    Mindenesetre jól hangzik, amikor Sarlós István például azt mondja,
hogy a külpolitikai alapelveket tiszteletben tartatni alkotmányos
előírásokkal talán nem célszerű, mert ez odáig menne, hogy már
vitatkozni sem lehetne jószerint a külpolitika alapelveivel,
márpedig vitatkozni kell. Ugyanő követelte, vagy javasolta, hogy a
nemzetközi részvétellel megrendezésre kerülő hadgyakorlatokat,
valamint a honvédségnek a külföldi ténykedéseit ugyancsak az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügynek kell minősíteni az
alkotmány erejével.
    
    Javasolta azt is, hogy az alkotmány kidolgozásával egyidejűleg
készüljön az alkotmányban szereplő fontosabb fogalmakról magyarázó
jegyzék, mert az roppant érdekes lesz, amikor a szocializmus
fogalmát majd puszta kis jegyzékben egy címszó gyanánt
megmagyarázzák.
    
    A vitatott témák között kiemelkedő helyet foglalt el a délelőtt
folyamán az ügyészség jogállására szóló cikkely. Szijjártó Károly
és mások is amellett foglaltak állást, hogy az ügyészség mai jogi
státusát fenn kell tartani és nem kívánatos, hogy az Igazságügyi
Minisztérium, vagyis a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozzék
ezután az ügyészség.
    
    Az úgynevezett ombudsman, vagyis az állampolgári jogok szószólója
új bevezetésre javasolt intézményét sem Szijjártó, sem mások nem
tartották célszerűnek, állítólagos külföldi tapasztalatokra
hivatkozva kívánják ezt elutasítani.
    
    A címer kérdése is szóba került természetesen, mert olyan vita ma
már elképzelhetetlen, ahol erről nincs szó. És jellemző volt, hogy
még az a képviselő is, mint például Bölcsey György, aki a jelenlegi
címernek lényegi fenntartását javasolta, még ő is ellenezte az
utalást a vörös csillagra, mint a címer tartozékára - úgy látszik,
a vörös csillag most már végképp kegyvesztett lesz. (..) Sarlós
István is a Kossuth-címer mellett foglalt állást.
    
    Többen felszólaltak az állampolgári jogok kiterjesztése mellett,
így például Farkas Katalin orvosnő, és egy másik kolleganője,
Szirtesné Tomsits Erika orvosnő. A létbiztonsághoz való jogot, a
lakáshoz és a létminimumhoz való jogot javasolták fölvenni az
állampolgárokat megillető jogok alkotmányos felsorolásába.
    
    Említést érdemel (....) a rádióriportertől megtudhattuk, hogy azok
a képviselők, akik tegnap a bős-nagymarosi erőmű építkezés ügyért
(...) javasolták, tovább foglalkoznak az üggyel. Bubla Gyula
budapesti képviselő úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a
kompromisszumos indítvány nem jelenti a javaslattevők vereségét, és
remény van arra, hogy az Országgyűlés gondosabban és hathatósabban
fogja tudni előkészíteni (...) további fejleményeket. Ehhez
csatlakozott Tóth János képviselő is. Németh Miklós kormányfő pedig
ugyancsak a szünetben a rádió riportere előtt jelentette ki, hogy
részéről több, mint ígéret az, hogy május végén, június elején az
ügyet ismét megvizsgálják, és gondoskodnak addig arról is, hogy ne
történjenek visszafordíthatatlan változások az építkezés
színhelyén. +++
    


1989. március 9., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD