 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Stadinger lemondása
|
London, 1989. február 22. BBC, Panoráma) - Stadinger István, az
Országgyűlés elnöke először nyilatkozott a nyilvánosság előtt a
kommunista párt által tegnap este elfogadott lemondásáról.
Mint budapesti tudósítóink, Sally Ackroyd jelenti, Stadinger nem
volt hajlandó részleteket közölni döntésének okairól, de azt
mondta: döntése mögött nincsenek közvetlen politikai indítékok.
- A Magyar Távirati Iroda által közvetített nyilatkozatában
Stadinger István bejelentette, hogy nehéz elhatározását az
Országgyűlés következő, március 8-i ülésén indokolja meg, addig
viszont nem válaszol a kérdésekre. Hozzáfűzte azonban, hogy a
különböző spekulációkkal és híresztelésekkel ellentétben lemondása
mögött nem állnak konkrét politikai motívumok.
Úgy tudni, hogy az utóbbi hónap folyamán Stadinger Istvánra nagy
nyomás nehezedett elnöki tisztségében, miközben a parlament a
kormánytól való nagyobb függetlenségét szorgalmazta, és egyre
nagyobb kihívások elé állította a kormány politikáját.
Októberben, a nagymarosi vízlépcsőről szóló vita idején több
képviselő azzal vádolta az országgyűlés elnökét, hogy nem tartotta
be az ügyrendet, novemberben pedig, amikor újabb támadás érte,
Stadinger István elhagyta helyét és helyettesét bízta meg az
ügyrendi vita lefolytatásával.
Nemrég egyébként a parlament több tagja felpanaszolta, hogy túl sok
munkát várnak el tőlük. Korábban az Országgyűlés évente csak
négyszer ülésezett, munkája jórészt csupán a kormány határozatainak
jóváhagyására szorítkozott. Miután azonban a közvélemény egyre
hangosabban követelte, hogy ne kormányrendeletekkel, hanem
parlamenti vita alapján hozzák a döntéseket, az Országgyűlésnek
sokkal gyakrabban össze kellett ülnie és a tervek szerint az idén
10 ülésezést tart. +++
1989. február 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|