|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay interjúja
|
(Vadász János) München, 1989. február 17. (SZER, Magyar Híradó) - Az MSZMP reformszárnyának vezető politikusa is csak olyan korlátozott többpártrendszert tart lehetségesnek, amely előre garantálja a kommunista párt előjogainak nagy részét. Az MSZMP tehát ragaszkodik hegemóniájához, ha kénytelen is lemondani a hatalom monopóliumáról. Ez viszont azt jelenti, hogy továbbra is csak korlátozottan érvényesülhet a népszuverenitás, és nem alakulhat ki a pártok egyenjogúságán alapuló demokratikus politikai rendszer. Pozsgay Imrének az Independent című lapban megjelent és e kérdésekkel foglalkozó interjújához Vadász János fűz néhány megjegyzést: Grósz Károly az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kifejtette, hogy ő milyen feltételekhez fűzi a szocialista többpártrendszert. Eszerint fokozatosan ellenőrzött menetrend és keretek között kell bevezetni. A pártoknak el kell fogadniuk a szocializmus koncepcióját és a varsói paktumban való részvételt. Végül valamennyinek a válság elmélyülésének megelőzésére és a politikai stabilitás megtartására kell törekednie. E feltételekkel az a baj, hogy a varsói paktumban való megmaradás kivételével valamennyi attól függ, hogy ki-ki miként értelmezi. Viszont ha csak az MSZMP értelmezésétől függnek, a feltételek betartása egyértelmű a pluralizmus és a többpártrendszer kizárásával. Ezt a logikát a jelek szerint a Központi Bizottság többsége is belátta, mivel az ülésről kiadott határozat csak az ellenőrzött keretek közötti bevezetés szükségességét hangoztatja, Grósz egyéb feltételeiről nem tesz említést. Vajon mit jelenthet az ellenőrzött keretek közötti bevezetése a többpártrendszernek? Gondolom, erről is megoszlanak a vélemények a pártvezetésen belül, de azt már sejthetjük, hogy Pozsgay Imre hogyan képzeli el a dolgot. Kifejtette az Independent című brit lapnak adott Budapesti interjúban. Pozsgay forgatókönyve szerint az MSZMP és a vele koalícióra lépő más politikai pártok előzetes egyezmény alapján indulnának a jövő évben esedékes parlamenti választásokon. Ez az előzetes egyezmény gondoskodnék a tárcák pártok közötti megoszlásáról és arról is, hogy az MSZMP kezében maradnának a kormányon belüli kulcspozíciók. A legális ellenzéket alkotnák azok a pártok, amelyek nem vennének részt ebben a koalícióban. Ezen elrendezés részeként arra is garanciát kellene nyújtani, hogy a későbbi választások már valóban szabadok lesznek, legalábbis ő - Pozsgay - támogatna ilyen garanciát. Eddig a Pozsgay-terv, ha nevet kívánunk adni neki. Az a benyomásom, hogy csak úgy lenne megvalósítható, ha valamennyi párt részesévé válna egy előre megbeszélt és kialkudott manipulációnak a népképviseleti elv és a szabad választás megcsúfolásának. Mert nyilvánvaló, hogy nemcsak a miniszteri tárcákat kellene előre megosztani a pártok között - kellő súllyal az MSZMP javára - hanem a parlamenti mandátumokat is. Vagyis közös koalíciós listákat kellene indítani, máskülönben megeshet, hogy egy külön listán induló MSZMP aránytalanul kevés mandátumot szerez, ami a kormányban eleve biztosított kulcsszerepével nem egyeztethető össze. A legális ellenzék pártjainak is biztosítani kell bizonyos számú mandátumot. Itt sem szabad a választók döntésére bízni, hogy mennyit, nehogy veszélybe kerüljön a mandátumok kialkudott elosztása a koalíció pártjai között, annak a kockázatáról nem is beszélve, hogy az ellenzék netán több szavazatot kap, mint a koalíció. Tehát az ellenzék is csak úgy juthatna mandátumhoz, ha részesévé válna ennek a manipulációnak. Ez a terv alkalmas arra, hogy minden résztvevőjével együtt le járassa a többpártrendszert, mielőtt az egyáltalán működésbe léphetne, mert igaz, hogy a demokrácia gyakorlatát is tanulni kell, de összehangolt csalással aligha lehet elsajátítani. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|