Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 17.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Magyar híradó:

Fordulópont március 15-e?

"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága, az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak. 100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni. Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki. Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa valóban a fordulat napja volt."

Kerekasztal a KB-ülésről - 1. folyt.

- Hogy lehet ezt összeegyeztethetni egy szabadon, normálisan
funkcionáló többpártrendszerrel, vagy egyáltalán lehet-e?
    
    Krassó György!
    
    - A kérdésed is egy kicsit magában foglalja a választ, de ettől
függetlenül nyugodtan megmondhatjuk, hogy nem lehet
összeegyeztetni. Egyáltalában a párt mai politikai célkitűzései
nagyon kérdéses, hogy a gyakorlatban hogyan valósulhatnak meg.
    
    Grósz Károly soha nem titkolta, hogy ő politikai reformokat igen
lassan akarna csak bevezetni, vagy egyáltalában nem, és hogy
valójában a gazdasági reformok, annak is csak egy bizonyos fajtája
az ő területe.
    
    Még visszatérve - de idetartozik az előző kérdéshez -, hogy
ezenfajta megfogalmazás, amit Grósz Károly alkalmazott: a mélyülő
válság okai visszavezethetők az ellenzéki alternatív szervezetek
szélsőséges elemeinek uszító magatartására is, ez valóban egy
ijesztő visszatérés a korábbi, az elmúlt 30 évet jellemző, de az
elmúlt 10 évet különösen jellemző megfogalmazásokhoz.
    
    Ez többek közt arra is utal, hogy Grósz Károly némi taktikázás után
visszatért az ellenzék, vagyis a párt konzervatív elemei vezérének
a szerepébe. Ez a szerep amúgy is üres volt, hiszen két személy
lehetett volna várományosa, maga Grósz Károly és Berecz. Minthogy
Berecz János ügyesen áttáncolt néhány hete Pozsgay táborába, a kor
táborába, a párt konzervatív szárnya, amely valószínűleg túlsúlyban
van, vezér nélkül maradt, pedig ők juttatták hatalomra Grósz
Károlyt.
    
    Visszatérve a párt, a többpártrendszer feltételeire. Itt az egész
párt - és itt én beleértem a reformista szárnyat is - nehéz
helyzetben van. A pártot mind a két szárny - az én véleményem
szerint - megmenteni akarja Pozsgay Imre is, nemcsak Grósz Károly.
    
    A taktika itt különböző. Grósz Károly úgy gondolja, hogyha a
reformokat tovább viszik, akkor a párt szétesik, elolvad, egy
szabad választásban nem tud párttöbbséget szerezni. Ezt többé-
kevésbé látja Pozsgay Imre is, de ő meg úgy gondolja, hogy a pártot
meg kell újítani, és egy új, reformokban gondolkodó párt, ha nem is
az abszolút többséget, de legalábbis egy kormányképes többséget meg
tud szerezni.
    
    Pozsgay Imre is tudja, hogy ez kérdéses. Ezért én most nem akarok
nagyon sokáig beszélni, de ha még kapnék erről szót, néhány
gondolatot ismertetnék Pozsgay Imrének egy nagyon érdekes
interjújából, amit tegnapelőtt adott a BBC-nek, és ahol kitér az
általa elképzelt politikai rendszerre és az 1990-es választásokra.
    
    - Egészen röviden, de valóban csak egy-két mondatban, mert az időnk
nem sok és szeretném, ha Kasza Lászlónak is alkalma lenne erről
véleményt kifejteni, úgyhogy egy-két mondatban utalj rái
- Pozsgay Imre úgy gondolja, minthogy 40 éven keresztül egy
monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás folyt, ezért
Magyarországon nem jöttek létre, nem jöhettek létre olyan
szerveződések, amelyek kormányképes erőt képeznének. Ezért ő úgy
látja, hogy az 1990-es választások nem lehetnek szabad választások.
    
    Szórói-szóra idézem, nehogy úgy nézzen ki, hogy én magyarázok bele
valamit. Azt mondja: Ebből a helyzetből egy szabad választásos
rendszerben csak káosz lehetne. Ezért itt azt hiszem, egy
kiegyezéses mandátumot felosztó választást kell 90-re előkészíteni
vagy egy kétkamarás rendszert, amelyikben a második kamara
garantálja az MSZMP felügyeletét a folyamatok fölött, hogy 1995-re
majd kialakuljanak a feltételek stb.
    
    - Igen.
    
    - Úgyhogy mind a ketten az MSZMP hegemóniáját tűzik ki célul a
jövőben is.
    
    - Kasza Lászlói
- Nekem egy pillanatig kétségem nincsen afelől, hogy Pozsgay
kommunista, persze, hogy az. És mint kommunista, persze, hogy az a
célja, hogy a pártjának olyan erőt biztosítson, amilyet csak lehet.
    
    És ez a párt, ez a párthoz való tartozás persze, hogy nem maradt
nyomtalanul Pozsgayn sem, de én még ennek ellenére is egy más
kommunistát, egy olyan kommunistát látok benne, akivel demokratikus
viszonyok között szót lehet érteni, ha kilátásba helyezte azt -
ahogy Krassó György idézte - 90-ben nem, de 95-ben lehetnek
demokratikus választások Magyarországon valódi többpártrendszerrel.
    
    Ezt én nem hiszem, hogy valamikor is például egy Grósz Károlyból ki
lehetne húzni egy ilyen ígéretet, pláne elkötelező erővel.
    
    Azért én még hozzámondanék az alapkérdéshez valamit, ami engem
Grósz Károly nyilatkozatában a legjobban megijesztett
tulajdonképpen. Ugye ő a többpártrendszerre való áttérésnél azt
mondta, hogy mi ne a többpártrendszer ellen lépjünk fel, hanem
olyan viszonyokat teremthessünk, hogy befolyásolható a
többpártrendszer kialakulásának folyamata, és minekünk ezt kell
tennünk - valami ilyesmit mondott. Tehát őneki az a feladata - hogy
mint mondta -, befolyásolni kell a többpártrendszer kialakulását.
    
    Önkéntelenül az ember ezekre a bizonyos kék cédulákra gondol ebben
az esetben.
    
    Ez az egyik. A másik pedig, én egyszerűen nyelvtanilag nem értek,
talán segíthetnétek nekem lefordítani Grósz Károly gondolatát. Ugye
azt mondja, hogy mi lehet a megegyezés alapja. Először: a
szocializmusnak, mint történelmi alternatívának az elfogadása.
    
    Huszonkilencszer elolvastam ezt a mondatot, és nem értettem meg.
    
    Ugyanis ha ez azt jelenti, hogy választás két dolog között, ha azt
javasolja ezzel, amit a mondat tulajdonképpen jelent, hogy a
választási lehetőségek közül az egyik a szocializmus, akkor ezt én
teljesen elfogadhatónak tartom. De hogyha másképp gondolja - és nem
tudom, hogy lehet gondolni, talán úgy, hogy már így fogadtuk el -,
hogy ez szocializmus lesz, ezen nem lehet vitatkozni, akkor persze
elfogadhatatlan a feltétel.
    
    - Igen, ezen nincs megjelölve, hogy mi a szocializmus, illetve mi
az, amin állítólag nem lehet vitatkozni.
    
    - Ezért nem értem a mondatot.
    
    - Illetve a veszélyes itt szerintem az, hogy itt egy szabad
interpretálásra nyílik lehetőség, és ennek a monopóliumát a jelek
szerint az MSZMP fenn kívánja magának tartani.
    
    - Attól félek, hogy Grósz Károly vagy rosszul használta az
alternatíva szót, vagy pedig észjárásában az a gyakorlat kerekedett
felül, hogy a választást úgy értette, itt van ez az adott egy,
ebből választhattok.
    
    - Gondolom, hogy Grósz Károly valóban rosszul fejezte ki magát. Ő
azt mondta, vagy azt akarta mondani, hogy a szocializmust el kell
fogadnia minden pártnak. De milyen szocializmust? Nyilván Grósz
Károly a saját maga által értelmezett változatra gondol.
    
    Mármost Pozsgay Imre szintén beszél erről, és úgy tűnik, hogy itt
kirajzolódik a különbség a két elgondolás között. Pozsgay nagyon
határozottan kijelenti, hogy őszerinte a szocializmust a magyar nép
nem politikai deklarációban képzeli el, és az alkotmányt sem így
kell megfogalmazni, hanem a szocialista, az emberi jogok
megvalósulásában kell megtestesülnie. Egy szocializmus-képet
nyugodtan elfogadhat bárki.
    
    - Én még egész röviden kitérnék arra, amit Grósz arról mondott,
hogy ebben a rendszerben, ebben a szoc. plurban egyetlen párt sem
törekedhet a válság elmélyítésére, és mindegyiknek a stabilitás
megőrzését kell célul kitűznie.
    
    A nyugati demokráciákban is éppen azt látjuk, hogy az egymással
versengő pártok állandóan ezzel vádolják egymást a legkülönbözőbb
országokban, hogy igenis kell, mélyítik a krízist és felborítják a
stabilitást, hatalomra törnek.
    
    - Az egyik el akarja a másiktól venni a hatalmat, legalábbis a
következő választási periódusig vagy bizonyos időtartamig, amíg a
mandátum szól. Ez teljesen természetes.
    
    - Hogy értelmezzem a közbevetésemet: ugye Grósz Károly ezt szemére
vetette az alternatív csoportoknak, hogy hatalomra törnek?
    
    - Meg kell mondani, hogy Pozsgay Imre is hangsúlyozza azt a (...)
szükségességét - többek közt ezzel indokolja ezt a listás
rendszert, amit javasolt az 1990-es választásokra. És számomra egy
kicsit groteszknek tűnik, hogy jóllehet valóban nem lenne
Magyarországon jó most egy 1956 őszéhez hasonló állapot, de azért
pont az az ember, aki. az 1956 némi átértékelését - mert az előbb
nem mondtam, hogy azért a népfelkelés szó is messze áll attól, amit
a magyar nép már évtizedek óta kezdettől tud, és elfogad, hogy
forradalom volt -, szóval éppen az az ember külön kihangsúlyozza,
hogy itt nálunk 56-ot senki nem akar, ezt szóról szóra ezt mondja.
    
    - De a záróközleményben, illetve a kiadott közleményben, amely
összefoglalja ennek a pártülésnek a határozatait, az ember gondosan
elolvassa és összehasonlítja Grósz mondókájával - nem tudom ti hogy
vagytok vele -, nekem az volt határozottan a benyomásom, hogy a
kommüniké viszonylag jobb, vagy mondjuk így, kevésbé rossz, mint a
Grósz-beszéd. Hogy egy példát mondjak: a kommünikéből hiányoznak
ezek a többpártrendszerhez fűzött feltételek, amelyeket Grósz olyan
gonddal felsorol. Ezekkel csak a fokozatosságot emeli ki, de
egyébként ezeket a többi feltételeket elhagyja.
    
    - Ezekből a különbségekből lehet-e olyasmire következtetni, hogy
Grósz már nem a centrumot képviseli a pártban?
    
    - Nézd én ebből többek között ebből következtettem azt, amit az
első kérdésedre próbáltam kifejteni, hogy - szemben Krassó György
barátom véleményével - én úgy gondolom, hogy Grósz nem erősödött
meg ezen a központi bizottsági ülésen. Az ő első nyilatkozata erről
az egész népfelkelés dologról, amikor egyfajta tetemre hívást
hirdetett meg Pozsgay ellen, és ez a beszéde, amit most itt röviden
elemezni próbáltunk, s csak tényleg a legkirívóbb példákat mondtuk,
hiszen az idő nem engedi meg, hogy részletesen mindenki
jelentésével foglalkozzunk.
    
    Mind a kettő sokkal keményebb, mint a határozat, ami azt jelenti,
hogy a Központi Bizottságban nem kapta meg ez a kemény hang a
támogatást. így fordítom én le az eseményeket.
    
    - Krassó György, körülbelül még egy perced van.
    
    - Jaj, hát akkor nagyon össze kell foglalnom.
    
    Először is azt szólnám hozzá, hogy nem a Központi Bizottságban,
mert minden kérdés a Politikai Bizottságban dőlt el előtte három
nappal, és hogyha ezt nem vette volna tudomásul a Központi
Bizottság, ebből a célból egy nappal előtte, 9-ikén a megyei
pártbizottságok vezetői és a KB osztályvezetői értekezleten
értesültek arról, hogy mit kell határozniuk.
    
    Másik megjegyzésem: igaz, hogy Grósz valóban sokkal keményebben
beszélt, mint a Központi Bizottság kommünikéje, de nemcsak Grósz
korábbi állításai nem kaptak helyet később, hanem Pozsgay Imréé
sem, aki az elején kiállta az elmúlt 30 év politikáját, sőt azt is
mondta, hogy meg kell vizsgálni, tavaly május óta miért haladnak
olyan lassan a dolgok.
    
    Úgy tűnik, hogy a Központi Bizottság éppen túl gyorsnak tartja a
haladást, és Pozsgay Imre egy (...) bizalmából biztosította, ezzel
Grósz Károly ajánlását fogadta el, akinek nagyon fontos célja, hogy
a párt ne szakadjon ketté, mert egy sztálinista párt aztán végképp
olyan párt lenne, amelyet senki nem támogat. Illetve az önmagában
sokat mond, hogy a pártsajtó, illetve a sajtó csak a Grósz-beszédet
közölte, az egyetlen felszólalás, amelyet ismerünk erről az
ülésről.
    
    - Egész biztos nem megy el tőlünk a téma, vissza kell majd térnünk
rá a jövőben, ki tudja, talán a közeljövőben is. Gondoljunk arra,
hogy a jövő hét elején újabb ülést tart az MSZMP Központi
Bizottsága. Mindenesetre most megköszönöm a közreműködését Krassó
Györgynek Londonban és Kasza Lászlónak itt Münchenben. +++


1989. február 16., csütörtök


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD