|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Társadalmi Szemle külön számához
|
(Gordon Tamás) München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Ritkán fordul elő Magyarországon, hogy a pártdokumentum bestseller legyen. A Társadalmi Szemle külön száma valószínűleg az lesz. A folyóirat teljes terjedelmében közli a Pozsgay Imre felügyelete alatt dolgozó történelmi albizottság jelentését arról, amit röviden így foglalhatunk össze: Milyen folyamatok következménye a mai magyarországi válság? Nem áll rendelkezésünkre a Társadalmi Szemle teljes anyaga, csak annyit ismerünk belőle, amennyit a Kossuth Rádió lapszemléje kivonatolt, de már ez is bőségesen elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: érthető, hogy a KB ezt a tanulmányt nem tekinti saját állásfoglalásának. A dokumentum kíméletlen bírálatát adja az elmúlt több mint négy évtized politikájának. Mégis kénytelenek vagyunk kettős mércével mérni. Mint pártdokumentum, páratlanul alkalmas lehet arra, hogy a párt ez alapján szakítson múltjával, de figyelmeztetnünk kell, ez a belső értékelés nem helyettesítheti a társadalom azon rétegeinek, mozgalmainak az elemzését, amelyek a párttól függetlenek, amelyek sohasem vállaltak közösséget annak politikájával. A problematikusabb részek közül csak egyet-kettőt szeretnék kiemelni. Bizonyításra vár az az állítás, miszerint a háború után Magyarországon a kommunista modell a történelem által feltett több fontos kérdésre választ adott. Azt hiszem, az ország újjáépítését a kommunisták nélkül is elvégezték volna. A Kádár-korszak fridzsider-szocializmusát is pozitívabban értékeli a bizottság, és nem ejt szót a rövid életű konszenzus prostituáló hatásáról, az értelmiség egy részének máig ható lelki sérüléséről. A kompromitálódott társadalom súlyos árat fizetett. A Társadalmi Szemlében megjelent dokumentum teljes szövegével természetesen majd részletesen is foglalkozunk. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|