|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Márton Áron-ünnepségek
|
München, 1989. február 15. (SZER, Magyar Híradó) - Az ENSZ emberi jogi bizottságának ülésén Genfben George Dolgu román küldött - csodálkozását kifejezve a Magyarországról érkező bíráló megjegyzések fölött, közölte: Romániában a kisebbségek jogait teljes mértékben védik és tiszteletben tartják. Ehhez az igazán nem először hallott kijelentéshez kapcsoljuk - minden kommentár nélkül - Ara Kovács Attila jelentését Budapestről: - Az erdélyi magyarság felekezetre való tekintet nélkül már hetek óta megünnepelni készült a néhai Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulóját. Az ünnepségsorozatot a kolozsvári Szent Mihály templomba múlt hétfő délelőtt 10 órára tervezett mise zárta volna le. Január elején a bukaresti egyházügyi államtitkárság helyettes vezetője a helyi egyházügyi megbízottal és több titkosrendőrrel látogatást tett a kolozsvári templom parókiáján, ahol komoly szankciókkal fenyegették meg a papokat, ha az ünnepségre sor kerülne. Hasonló fenyegető hangnemben lépett fel a delegáció Gyulafehérváron Jakab Antalnál, a jelenlegi római katolikus püspöknél, kilátásba helyezve azt is, hogy adott esetben az emlékmisét tartó papokéit letartóztatják. Az egyházügyi hivatal helyettes vezetője kijelentette: "Márton Áron semmivel sem járult hozzá a román-magyar barátsághoz. Nevének kiejtését a templomokban egyszer s mindenkorra megtiltom." A kolozsvári templom ajtaján a hívek vasárnap és hétfőn egy feliratból értesültek, hogy az istentisztelet elmarad. A megváltozott körülményeikre figyelmeztette őket a bejárati kapu előtt álló négy rendőrkocsi, valamint az ott ólálkodó nagyszámú titkos ügynök is. Mindennek ellenére Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó és Marosvásárhely, valamint számos székelyföldi település templomában Márton Áronra emlékező zártkörű miséket tartottak február 13-án és 14-én. Nem vallási keretek között a kolozsvári és nagyváradi izraelita közösség számos tagja is megemlékezett Márton Áronról, mint olyan egyházférfiról, aki a vészkorszakban a legnyíltabban és leghatározottabban szólított fel mindenkit a zsidóság megsegítésére, az őket sújtó rendelkezések szabotálására. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor, hogy mai román hatóságok joggal rettegnek Márton Áron emlékétől és szellemétől. Ő volt az, aki a háború után szintén jellemző határozottsággal ítélte el a román kommunista vezetést - elsősorban a magyarság ellen irányuló politikáját. Több mint 10 éves börtön és házi őrizet volt erre a rendszer szintén jellemzőnek mondható válasza. +++
1989. február 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|