 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
A KB üléséről
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Véget ért az
MSZMP Központi Bizottságának mai tanácskozása. Az ülést holnap
folytatják. Ma Grósz károly pártvezető időszerű belpolitikai
kérdésekről tartott beszámolót. Az MTI-nek nyilatkozva Kimmel Emil,
a központi bizottsági iroda helyettes vezetője azt mondotta: a
pártvezetőség tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom
feszültségekkel terhes időszakot él meg, és ennek megfelelően a
Központi Bizottság történelmi felelősségének teljes tudatában
kezdte meg tanácskozását.
Grósz Károly beszédét 16 hozzászólás követte, amelyeknek tárgya a
politikai intézményrendszer fejlesztése volt - ezen belül a
szocialista pluralizmus megteremtése, és az egypártrendszerről
többpártrendszerre, való áttérés kérdése.
Kimmel szerint kifejezésre jutott az az igény, hogy meg kell
szilárdítani a párt politikai és szervezeti egységét, és a
párttagság önbizalmát. Szóba kerültek a történelmi múlt
megítélésének vitatott problémái, különös tekintettel azokra,
amelyek az elmúlt napok politikai vitáit kiváltották - mondotta
Kimmel Emil. Ez utóbbi megjegyzése nyilván arra vonatkozott, hogy a
Központi Bizottság foglalkozott Pozsgay Imre politikai bizottsági
tag és államminiszter nemrég elhangzott kijelentésével, miszerint
az 1956. októberi események népfelkelésnek tekintendők.
A vitában további 19 hozzászólás várható, és a plénum
előreláthatólag később nyilvánosságra hozandó dokumentumokat fogad
el - mondotta a központi bizottsági iroda helyettes vezetője.
A budapesti központi bizottsági plénum nem maradt visszhang nélkül
a nyugati sajtóban sem. Nyitrai János foglalja össze a Le Monde
című tekintélyes párizsi lap véleményét.
- A ma délutáni Le Monde első oldalon, négyhasábnyi széles,
vastagbetűs főcímben jelenti: Súlyos ellentétek a magyar párt
Központi Bizottságán belül. Majd a vezető francia politikai napilap
helyszíni tudósítása többek között a következőket állapítja meg:
1956 átértékelése mögött - amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak
egyenesen legitimitását érinti - valójában egy párton belüli, még
súlyosabb bizalmi válság rajzolódik ki. Mindinkább az a benyomás,
hogy - szemben a magyar politikai képlet szétrobbanásával, a párt
kezéből kicsúszik a helyzet ellenőrzése.
Egy régi kommunista így beszél: senki nem látta előre, hogy az
1988. májusi pártértekezlet egy ilyen politikai "bummot" von maga
után. Itt az ideje, hogy kissé megálljunk, és felmérjük a
helyzetet. És ez - teszi hozzá a Le Monde tudósítója - a magyar
kommunista párt számára nyilvánvalólag túlélés kérdése.
Egyes magyar elemzők szerint Pozsgay Imre alkalmatlan időpontban -
mármint alkalmatlannak tűnő időpontban - tett nyilatkozatai,
(amelyeket az alternatív csoportok megtapsolnak), főként a változás
kicsikarását, és - a kezdeményezést visszaadva neki - a párt
megmentését célozták. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|