|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-MDF tárgyalása és a Jurta Színház-beli értekezlet
|
(Gadó György) München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Demokrata Fórum képviselői tegnap a demokrácia megvalósításának a lehetőségeiről tárgyaltak a Politikai Főiskolán a párt megbízottaival. Bíró Zoltán a Fórum párttá alakulásának lehetőségéről elmondta, hogy az kizárólag az ország pillanatnyi érdekeitől függ. Szabad György sürgette az alkotmányozó nemzetgyűlés mielőbbi összehívását az új alkotmány megszövegezése és elfogadása érdekében. Madarász Tibor a párt képviseletében ellenezte az idő előtti választásokat. Mint mondotta: nem az MSZMP hatalmának meghosszabbítása érdekében, hanem megfelelő előkészítés céljából. Andics Jenő szerint a társadalomnak kell eldöntenie, hogy van-e még hitele a pártnak. A Demokrata Fórumot képviselő Csengey Dénes szerint a pártnak tudomásul kell vennie a vereségét, és meg kell osztani a hatalmát - lemondva a politikai vezető szerepről. Lezsák Sándor nehezményezte, hogy az elmúlt korszak vezető politikusai magas nyugdíjat élveznek. Lezsák szerint tárgyalni lehet a hatalommal, de barátkozni nem. Ugyancsak pénteken tartották meg a budapesti Jurta Színházban az alternatív szervezetek tanácskozását, amelyről Gadó György tájékoztatja hallgatóinkat: - Akiknek hatalmuk van, nem élvezik a társadalom bizalmát - akik mellett a bizalom megnyilatkozik, semmi hatalommal sem rendelkeznek. A hatalom számára ebből a helyzetből az lenne a jó, ha társulnának vele a közbizalom birtokosai - körülbelül így exponálta fejtegetéseit Molnár Péter, a FIDESZ egyik vezetője a Jurta Színházban pénteken este. A nézőteret megint falak repedtségéig megtöltő közönség előtt arról folyt a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság rendezte vita: kell-e és lehetséges-e új kiegyezés? Az eszmecserét, és a hangulatot érezhetően fűszerezte az a tény, hogy az MSZMP képviseletében is megszólalt valaki. Molnár János, a Párttörténeti Intézet helyettes igazgatója, aki korábban művelődésügyi miniszterhelyettes is volt, és számos tanulmányt publikált 1956-ról, mint ellenforradalomról. Elsőként elhangzott felszólalásában úgy vélekedett, hogy egyelőre sem pártja, sem a vele szemben felsorakozó szerveződések nincsenek abban a helyzetben, hogy kiegyezésről tárgyalhassanak. A téma ennek ellenére ott van a társadalom légkörében, és nem véletlen, hogy ez hangot kapott mind a miniszterelnök szavaiban - amely egyszer egyfajta koalícióra hívta fel a független politikai erőket, mind pedig az Új Márciusi Front javaslatában - amely a párt és a társadalom önszerveződését képviselő csoportok elindítható tárgyalásoknak keretéül Országos Nemzeti Bizottságot kíván létrehozni. Érdekes, hogy a TDDSZ már kedvező - habár óvatos megfogalmazású választ adott az Új Márciusi Frontnak, és hasonlóképpen reagált a Szabad Demokraták Szövetsége is. Am mind az ő megnyilatkozásukban, mind a társadalom szervezetlen, de ellenzéki hangulatú köreiből kihallatszik az az aggodalom, hogy a tárgyalásoknak ezt a javasolt keretét a hatalom az ellenzék megosztására, manipulálására, a közvélemény félrevezetésére használhatja fel. Ilyen és hasonló megfontolások vezették Csurka Istvánt, és most hadd térjek vissza Jurta Színházban lezajlott vitára. Aki a Magyar Demokrata Fórum nevében kijelentette: az MDF komolyan sem veszi a nemzeti bizottság felállítására tett javaslatot. A szervezet megbízottai - mint mondotta - vele együtt hasonló értelműen nyilatkoztak azon a megbeszélésen is, amely ugyancsak pénteken került sor az MSZMP és az MDF között a Társadalomtudományi Intézetben. Bármi legyen is a javaslattevők szándéka, az MDF manipulációs eszköznek tekinti az indítványt. - Valódi kiegyezés alapjait kell lerakni, de ez álkiegyezés. Csalogatnak bennünket - folytatta Csurka István - gyertek ide libuskáim. Hát, mi nem szándékozunk odamenni. Rokonvéleményt hangoztattam magam is. Molnár Péter és Csurka István megállapításával összhangban a kormányzat pozitív tetteit hiányoltam, amelyek némi bizalmat ébreszthetnének. A különböző törvénytervezetekben jelentkező reakciós irányzatról is szóltak, mely demokratizálás címén burkolt, de hathatós módon jogok korlátozását akarja elérni. És ha a hallgatóság élénk tetszését váltotta ki az a mondat, hogy a hitelt érdemlő tárgyalásoknak személyi előfeltételeik is vannak, és Grósz Károlyban, vagy Horváth Istvánban mint tárgyalópartnerben nem lenne bizalmam - úgy itt nem nekem, hanem Grósz és Horváth ellen tapsoltak. Egy hozzászóló, aki hangsúlyozta hogy párttag, úgy fogalmazott, hogy a mai vezetés egyenes ági leszármazottja az előzőnek, és már ezért sem kerülheti meg a felelősség kérdését, amelyet a pártnak szegez a társadalom. Mindez természetesen nem azt jelenti - hisz ez világosan kitűnt a vitából, hogy konfrontációra kellene törekedni, és tárgyalásokra nem volna szükség. A kiegyezés felé kell magunkat terelni - mondta Csurka is - de nincs kikísérletezve, hogy ezen az úton elérhetjük-e egy demokratikus forradalom céljait? Márpedig egy nemzetnek a maga lelki erősségéhez szüksége van győztes forradalomra, történelmi sikerélményre. Tehát egy történelmi kísérletet kell folytatni. Szabó Miklós történész, aki a Szabad Demokraták Szövetsége részéről mondott vitaindítót, a megkötendő kiegyezés tárgyául éppen a hatalom megosztását nevezte meg. Ez az ellenzék intézményesítését is magában foglalja, nem jelenti tehát a függetlenek belépőjegyét valami kormánykoalícióba. Az ehhez vezető tárgyalások előfeltétele - mondotta - a párt mondja ki elvi határozatban: politikai kérdéseket csak politikai módszerekkel kíván megoldani - hatalmi eszközök és erőszak nélkül. Az önszerveződő társadalomnak ki kell kényszerítenie ehhez az erőszakszervezetek bizonyos mértékű leépítését. A mindvégig érdekfeszítő, és nagy figyelemmel követett vita sok kérdést nyitva hagyott, ami a tárgyalt problémák bonyolultságából következik. De egyértelműen oda jutott, hogy olyanféle összefogásra se szükség, se lehetőség nincs, amilyet a miniszterelnök kíván. Sürgető szükség van a komoly tárgyalásokra, de az MSZMP-nek kell hitelt érdemlő módon megtennie a kezdeményezést - és ez nem lehet pusztán taktikai jellegű. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|