|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A gyöngyösoroszi ólomhulladék-ügy
|
(Nagy András) München, 1989. január 21. (SZER, Világhíradó) - A környezetvédelemben egyre nagyobb szerepe lesz a helyi közösségek önvédelmi szerveződésének, mert a szemetet, veszélyes hulladékot bizony ott rakják le, ahol a lakosság nem figyel, és nem szól érte. Ilyenfajta önvédelmi harcot folytatnak a gyöngyösi környezetvédők és a velük együtt érző társadalmi csoportok is. Leginkább az aggasztja őket, hogy nem messze a várostól - és a híres mátrai üdülőhelyektől - egy különösen veszélyesnek tűnő ipari üzem épül. Úgy látják, hogy az új üzem szennyező hatása összegeződve a szintén közeli visontai Gagarin Hőerőmű ártalmaival, az egész Mátra-alja ökológiai rendjét felborulással fenyegeti. Ebben az ügyben lakossági fórumot hívtak össze holnapra, január 23- ra 17 órára. A fórum székhelye a Mátraaljai Szénbányák központi tanácsterme. A program szerint a város és környéke általános környezetvédelmével kapcsolatos kérdésekre országos és helyi szakemberek adnak választ. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Az aggodalmat kiváltó létesítmény Gyöngyösoroszihoz közel, a korábbi ércbánya és ércelőkészítő helyén épült azzal a céllal, hogy kivonja az ólmot az ide szállított elhasznált akkumulátorokból. A beruházó az Országos Érc- és Ásványbányák. Ismeretes, hogy Magyarországon a legtöbb ércbányászati ág kritikus helyzetben van. Az ólomhulladék-feldolgozó Gyöngyösorosziba telepítésének egyik indoka az volt, hogy így helyben tudnak munkát adni a leállított bánya és dúsító mű munkásainak, továbbá, hogy hasznosítani tudják a meglévő infrastruktúrát - miáltal csökken a beruházási költség. Utóbbi még így is magas, egyes adatok szerint 700 millió forint, más adatok szerint 1 milliárd körüli. Az üzem kapacitása elég lesz a hazai igények fedezésére, esetleg import ólomhulladékot is feldolgozhat. A berendezéseket szállító cég arra is garanciát vállalt, hogy mérgező fő- és melléktermékek az ólom, kénsav, kéndioxid, klórkibocsátásának aránya nem lépi túl az előírt mértéket, és így az üzem rendes működés mellett nem lesz veszélyes. Ezeket az érveket emelik ki a beruházással egyetértő források. A környezetvédők és támogatóik másként látják. Saját számításaik, próbaméréseik szerint a káros anyagok kibocsátása jóval nagyobb lett/ mint a tervezők állítják - és jóval nagyobb területre is áramlik; éppen elegendő arra, hogy a mátrai üdülőhelyek és Gyöngyös városa felett nehéz méregfelhők állapodjanak meg. Ráadásul nincs is ténylegesen szükség az ólomhulladék hazai feldolgozására, mert azt az NDK-ban elvégezték és továbbra is elvégeznék. Így kevés haszonnal, súlyos környezeti veszélyeket importáltunk. A bányászat leállítása után a munkások többsége amúgy is elhelyezkedett már. Így - jóllehet a Gyöngyösoroszi falugyűlésen a rosszul tájékozott lakosság megszavazta az üzem megépítését - arra igazában nem a munkások, hanem a vezetők foglalkoztatása miatt támadt igény. A környezetvédők és egyéb alternatív szervezetek tiltakozó akciót indítottak, aláírásokat gyűjtenek. Listájuk a hírek szerint már 3500 aláírásnál tart. Aki tehát holnap 17 órákkor felkeresi a gyöngyösi mátrai szénbányák tanácstermét egy nehéz konfliktus és vita tanújává vagy résztvevőjévé válik. +++
1989. január 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|