|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-MDF vita
|
London, 1989. január 20. (BBC, Panoráma) - Az MSZMP és a Demokrata Fórum képviselői nyilvános vitát rendeztek a politikai főiskolán a demokrácia lehetséges változatairól. Karacs Imre, az Independent című angol lap budapesti tudósítója jelen volt a vitán. Munkatársunk, Szente Péter az ott történtekről kérdezte: - A vita körülbelül öt órán át tartott. Én sajnos a végéig nem tudtam maradni. Rendkívül élénk beszélgetés volt, két szembenálló asztal körül ültek az MSZMP úgynevezett képviselői és az MDF vezetői. Azért jegyzem meg, hogy az "MSZMP úgynevezett képviselői", mert az MSZMP nem volt hajlandó a vezetőit küldeni, és minden egyes tag mindannyiszor hangsúlyozta, hogy a saját nevében beszél és nem az MSZMP nevében. - Na, és mi történt? - Talán a legérdekesebb a bevezető volt a két vezér, Bíró Zolán és Huszár István bevezetője. Huszár Istváné azért volt érdekes, mert csupán általánosságokban beszélt a demokráciáról, és az ehhez szükséges intézményrendszerről. Semmi konkrétumot nem tudott mondani. Ezután került sor Bíró Zoltán, az MDF ideiglenes elnökének a bevezetőjére. Ő azzal kezdte, hogy a demokratikus változásnak már egy évtizeddel ezelőtt el kellett volna kezdődnie. Nyakunkon van a cselekvés sürgető kötelezettsége - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az MSZMP vezetői túl későn ébredtek rá a válságra. Egy ilyen keserves helyzet állt elő, és ebből következően nemigen van más választás, mint valamiféle koalíció. Tehát Bíró Zoltán elébe ment a koalíciónak, ő javasolta. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte ilyen típusú koalíciónak nincsenek meg jelenleg a feltételei, ugyanis - mint mondotta - hiányzik a nép megbízatása, ugyanakkor feltűnő - mint hangsúlyozta -, hogy amikor az MSZMP-re néznek, mintha két arcot látnának az MDF tagjai. Az egyik az képes váltani, viszont a másik arc nem akar lemondani a hatalmi monopóliumról. A harmadik kitétel, amit Bíró Zoltán hangsúlyozott, hogy nincs kormányképes erő az alternatív, tehát az ellenzéki oldalon, és ezért a koalíció nagyon kétséges. Tehát ő azt javasolta, hogy a választásokig fel kell készülni, tárgyalni kell, és csak a választások után kellene koalícióban gondolkodni. - A pártvezetőt gyakran bírálják, hogy az alkalomtól függően támogatják vagy támadják a többpártrendszer bevezetését Magyarországon. Ma milyen álláspontot foglaltak el a párt képviselői? - Ma a párt képviselői mind hangsúlyozták, hogy új időket élünk, és hogy az MSZMP felismerte a pluralizmus szükségességét, megint csak azt kell mondani, hogy konkrétumokat nemigen hangoztattak. Szoboszlai György, az MSZMP tagja viszont megjegyezte, hogy: "de facto tény a többpártrendszer Magyarországon." Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy hosszú folyamat lesz az átállás. Egy másik MSZMP- tag viszont például azt mondta, hogy még az sem dőlt el, hogy egyáltalán ez a pluralizmus milyen formát fog ölteni, tehát egy elnöki rendszer lesz-e, vagy egy parlamenti demokrácia, ami hát nyilvánvalóan égy eléggé alapvető kérdés. - Innen Londonból úgy tűnik, hogy a Demokrata Fórum az az alternatív csoport, amellyel a párt leginkább elképzelhetőnek látja az együttműködést, akár éppen egy koalíciót is. Beleértve azt, hogy még mindig nem tudjuk, hogy ez a koalíció milyen közel van, vagy milyen formát öltene, de a vitát egy összességében nézve megerősítette, vagy inkább cáfolta ez a mai vita ezt a feltételezést? - Igen, ez feltűnő volt a vita alatt, hogy mennyire tulajdonképpen egyetértenek, vagy egyeznek az álláspontok az asztal két oldalán. Figyelembe kell venni, hogy az asztal másik oldalán persze a reformerek ültek a párt részéről, és tulajdonképpen vannak olyan alapvető kérdések, mint például 1956 megítélése, amelyben nem tudnak megegyezni, de a legtöbb kérdésben igen. És mivel hogy csak általánosságokról volt szó, tulajdonképpen ez egy eléggé amicalis összejövetel volt, és nem volt nagy nézeteltérés. Tehát ezen az alapon elképzelhető egy koalíció, de mint mondtam, Bíró Zoltán ennek a lehetőségét a jelen pillanatban kizárta. - És milyen nagyságú közönség volt ott? - Körülbelül 300 ember volt ott. A Magyar TV ott volt, a Magyar Rádió, a magyar újságok, úgyhogy azért elég nagy érdeklődés kíséri. - Várható, hogy a párt képviselői most leülnek nemcsak a Demokrata Fórum, hanem más ellenzéki csoportosulások képviselőivel is egy ilyen vitára? - Ez megint csak attól függ, hogy a párt mit fog határozni. Úgy néz ki, hogy a párt e hónap végén, vagy a jövő hónap elején meg fogja vitatni ezt a kérdést a Központi Bizottság soron következő ülésén, és akkor fognak állást foglalni arról, hogy milyen viszonyra kell törekednie a pártnak az alternatív szervezetekkel. Mint mondtam már, minden párttag hangsúlyozta itt a vitán, hogy ők a saját nevükben beszélnek. Tehát a párt még nem fogadta el azt, hogy őnekik le kellene ülni az alternatív szervezetekkel, hivatalosan tárgyalni. Tehát például egy Bíró Zoltán-Grósz Károly csúcs még várat magára, és valószínűleg váratni is fog, legalábbis a Központi Bizottság üléséig. - Karacs Imre! Köszönöm szépen. +++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|