 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy
állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a
Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus
megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az
Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő
magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még
e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt
kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli
Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások
egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának
nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi
kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a
román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak,
hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek
egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló
Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a
marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök
visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt,
hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket
tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott:
nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román
régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság
agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt
puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme
a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román
hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt
gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel
operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány
folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az
uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is
lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve
a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés
László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen
glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy
,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,,
tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román
sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték
össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni.
(folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|