 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Két választás között
|
München, 1990. március 25. (SZER, Mérlegen) - Két választási
forduló között. Kedves Hallgatóink
A Mérleg műsoridejében több mint
2 hónapon keresztül hétről-hétre kommentrárban elemeztük a
választási kampány eseményeit és fordulatait. Most - a választások
első fordulója után - máris kezdetét vette a kampány rövid, de
rendkívül intenzív záró szakasza, a második, döntő fordulóra való
felkészülés jegyében. Ezt a szakaszt meghatározzák az első forduló
eredményei, valamint a választási törvény előírásai.
Mit hozott az első forduló, mire lehet számítani a másodikban? A
mikrofonnál Vadász János.
- Abból indulok ki, ami március 25-ike legfontosabb eredménye és
következménye. Amit a második forduló csupán megerősíthet, de meg
nem változtathat. A magyar társadalom halálos, megsemmisítő csapást
mért a kommunista diktatúrára. Egyetlen nagyszerű szuverén döntéssel
felszámolta azt a rendszert, azt a hatalmi csoportot, amely az
országot negyven évig elnyomásban tartotta, lesűllyesztette és
idegen hatalmi érdekeknek kiszolgáltatta. A választásra jogosultak
meggyőző többsége elment szavazni és óriási többségük - 85-86
százalékuk - elutasította a hajdani állampárt utódainak jelöltjeit
és listáit.
Az első forduló - mint nyomban rátérek - számos fontos kérdést
eldöntetlenül hagyott, hála a fölöslegesen bonyolított választási
rendszernek. De ez a kérdés - egyúttal a legfontosabb kérdés -
visszavonhatatlanul eldőlt az elmúlt vasárnapon. A társadalom végleg
eltemette Magyarországon a kommunizmust. És ezzel máris hatalmas
lépéssel közelebb kerültünk Európához. Bizonyos értelemben már
csatlakoztunk is kontinensünkhöz azzal, hogy demokratikus rendszerű
szabad választáson a magyar társadalom az akaratát kinyilvánította.
(folyt.)
1990. március 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Két választás között - 1. folyt.
|
Minden visszaélés, fogyatékosság ellenére ezektől nem mentesek a
nyugat-európai országok sem. Európai színvonalú volt a választási
kampány csakúgy, mint a vasárnapi szavazás békés, fegyelmezett
lebonyolódása.
Sajnos nem érte el ezt a színvonalat a szavazatok
összeszámlálása, a választási eredményekre vonatkozó tájékoztatás.
Valóban nem ez a legfontosabb, bár nem árt emlékezni, hogy az
európaiság, az európai színvonal nem csak a szabad választások
lebonyolításában mérhető le, hanem abban is, hogy az urnák lezárása
után az arra illetékesek képesek a szavazatokat reális időhatáron
belül összeszámolni, összesíteni és az eredményről a társadalmat és
a világot tájékoztatni.
A tavalyi kerekasztal tárgyalásokon kialkudott választójogi
törvény, és az abban foglalt választási rendszer természetesen eleve
gondoskodott arról, hogy vasárnap nem születhetett végleges döntés
az új parlament összetételéről - ez csak a második fordulóban,
április 8-ikán fog bekövetkezni. A választási rendszer demokratikus
voltához nem férhet kétség, de ahhoz igen, hogy helyes volt-e
ennyire bonyolulttá tenni. Valószínűleg jobb lett volna, ha a
társadalmat nem terhelik meg két egymást követő fordulóval, ha a
választási rendszer lehetővé teszi, hogy az első szabad választás
napja egyúttal a végleges döntés napja is legyen. De ezen már nem
lehet változtatni. A jelenlegi választási rendszer bonyolultságáról
egyelőre nem érdemes tovább elmélkedni.
Annál inkább a második forduló kilátásairól. A pártok sokat
emlegetett megmérettetése a pártlistákra adott szavazat-arányok
alapján vasárnap megtörtént. A közvéleménykutatók ezúttal nem
vallottak különös kudarcot, mint Nicaraguában, vagy
Kelet-Németországban. Az eredmény többé-kevésbé igazolta
felméréseiket. (folyt.)
1990. március 25., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Két választás között - 2. folyt.
|
A listák alapján a Demokrata Fórum kapta a legtöbb szavazatot,
24-25 százalékot. Szorosan nyomon követik a Szabad Demokraták, több
mint 21 százalékkal. Nagy különbség választja el a két éllovast a
középmezőnytől. A kisgazdák a vártnál valamivel gyengébben
szerepeltek, de majdnem 12 százalékkal övék a harmadik hely. A magát
megreformáltnak hírdető utódpárt, a Szocialista Párt, éppen
megütötte a 10 százalékot. Majd a Fidesz következik majdnem 9, és
végül a Kereszténydemokrata Párt körülbelül 6 és fél százalékkal.
Csupán ez a 6 párt haladta meg a 4 százalékos mércét, vagyis
csak ezek kaphatnak mandátumokat a pártlistákra adott szavazatokból,
valamint az országos listákról. Az induló pártok nagy többsége nem
érte el ezt a mércét, beleértve a másik utódpártot, az MSZMP-t is. A
választók szemlátomást el akarták kerülni szavazataik elaprózását a
sok párt között. 6 párt kapta a leadott szavazatok 84 százalékát.
Mire lehet számítani a második fordulóban, illetve mitől is függ
majd a mandátumok végleges megoszlása a pártok között? Az említett 6
párt, amelyek 4 százaléknál nagyobb mértékű támogatást kaptak
vasárnap, nagyjából a rájuk jutott szavazatok arányában mandátumokat
nyer a 152 pártlistás és az 58 országos listás mandátumból. Ehhez
jön 5 mandátum, amelynek már vasárnap eldőlt a sorsa az egyéni
választókerületekben, ahol csupán öten kaptak abszolút többséget. Ez
azt jelenti, hogy a 386 mandátumból 215-nek már eldőlt a sorsa. A
második fordulóban 171 egyéni választókerületben kell az erőpróbát
megismételni, a fő szabály szerint azon jelöltek részvételével, akik
vasárnap a szavazatok legalább 15 százalékát megkapták. A mandátum
megszerzéséhez a második fordulóban relatív többség is elegendő.
Tehát azé lesz a mandátum, aki a legtöbb szavazatot kapja. (folyt.)
1990. március 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Két választás között - 3. folyt.
|
A vasárnapi szavazatarányok nagyon-nagyon valószínűvé teszik,
hogy az új parlamentben csak több párt együttesen rendelkezhet majd
kormánytöbbséggel, tehát koalíciós kormányra lesz szükség. Ennek a
parlamenti kormánytöbbségnek két vezető ereje lehet: vagy a
Demokrata Fórum, vagy a Szabad Demokraták Szövetsége. Attól függően,
hogy a második fordulóban mennyi mandátummal tudják növelni már
eddig megszerzett mandátumaik számát. Ez viszont attól is függ, hogy
milyen megállapodást tudnak kötni más pártokkal, a kisgazdákkal, a
Fidesz-szel, a Kereszténydemokratákkal, amely megállapodások alapján
ezek a pártok visszaléptetik jelöltjüket, vagy felkérik szavazóikat
az MDF-es, vagy az SZDSZ-es jelöltek támogatására.
Persze magától értetődik, hogy ezek a megállapodások
kölcsönösek. Hiszen az a logikus tény, hogy pártjaik együttesen
koalíciós parlamenti többséget szerezzenek. Feltételezhető tehát,
hogy az elkövetkező napokban mind az MDF, mind az SZDSZ legalábbis
megpróbál elvi szövetséget kötni más pártokkal, nemcsak feltétlenül
a második forudulóra, hanem egyúttal a remélt kormánykoalícióra is,
hogy ezzel az egyes helyi választókerületi megállapodások irányát
meghatározza, vagy legalábbis befolyásolja.
Másszóval: keserves alkudozásra van kilátás, amiről nem a pártok
tehetnek. A választási rendszer logikája erre kényszeríti őket. A
Demokrata Fórumnak ilyen téren nem sokkal, de valamivel jobbak az
esélyei, mivel az első fordulóban ez a párt biztosította magának a
legtöbb mandátumot és talán azért is, mert valószínűleg egy kicsit
könnyebb a számára, hogy a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal
kölcsönös egyezségekre jusson. (folyt.)
1990. március 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Két választás között - 4. folyt.
|
A verseny azonban korántsem lefutott. Sok függ attól, hogy a két
nagy párt milyen ügyesen, milyen kompromisszumos készséggel jár el
az alkudozások során. És persze még több függ attól, hogy a
választók milyen mértékben lesznek hajlandóak követni pártjuk
felhívását olyan jelölt támogatására, akire eredetileg
tulajdonképpen nem kívántak szavazni.
A végső szót - a szabad választás elvének megfelelően - a
második fordulóban is a társadalom hivatott kimondani.
(folyt.)
1990. március 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|