|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet sajtó - Marosvásárhely
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 21. szerda (MTI-Tud.) - A szovjet
tévé 120 perc című reggeli zenés műsora szerdán reggel nyugati
rádióállomások híradásai alapján számolt be a marosvásárhelyi
összetűzésekről, az azt követő magyar válaszlépésekről, a budapesti
tüntetésről. A BBC jelentését ismertetve a szovjet tévé kitért Sütő
András sebesülésére is.
A szovjet tömegtájékoztatás nem szentel különösebb figyelmet a marosvásárhelyi eseményeknek. A tévé mellett egyedül az Izvesztyija című napilap számolt be eddig rendszeresen - kedden bukaresti, szerdán budapesti tudósítói tollából - a véres összetűzésekről. A kedd esti tévéhíradó, valamint szerdán a Szelszkaja Zsizny című napilap a TASZSZ jelentését ismertette az eseményekről.
Az Izvesztyija tárgyszerű szerdai tudósításában külön is megemlítette, hogy a magyarellenes szélsőséges akciót valamennyi magyarországi politikai párt elítélte. A jelentés, amely a szovjet sajtóban először közli a romániai város magyar nevét is, kitér a budapesti magyar-román értelmiségi találkozóra, s arra, hogy ennek résztvevői közös erőfeszítést sürgettek ,,az erdélyi Karabah,, elkerülése érdekében.
A szovjet lap tudósítója megállapítja: a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tűnt, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódnak, s ezt a reményt erősítette meg a magyar külügyminiszter december 30-i bukaresti látogatása is. Az utóbbi hetekben, miután a magyar nemzetiségi kisebbség részéről egyre hangosabban követelték az autonómia helyreállítását, megváltozott a helyzet.
A tudósítás végezetül Horn Gyula külügyminisztert idézi, aki az értelmiségi találkozón a két ország kapcsolatairól szólva kijelentette: a decemberi forradalomhoz fűzött remények nem igazolódtak be, a haladás túl lassú. +++
1990. március 21., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|