|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-TUD) - A Deutschlandfunk
és a Westdeutscher Rundfunk nevű nyugatnémet rádióállomások szerdán
hiradásaik élén jelentették a Marosvásárhelyen kirobbant
magyarellenes kilengések hat halottról és több mint háromszáz
sebesültről beszámoló hivatalos mérlegét, az utcai összecsapások
nyomán meghirdetett kijárási tilalmat. Az NSZK sajtója a nemzeti
gyűlölködésről első oldalas jelentéseket tett közzé.
A Die Welt, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi magyarság sorsával, ,,Vér folyik Erdélyben,, című hírmagyarázatában emlékeztet: Sütő Andrást, a Német Szövetségi Köztársaság Herder-díjának kitüntetettjét sebesülten helikopteren szállították budapestii kórházba. Szörnyű módon folytatódik Erdély évtizedek óta tartó tragédiája. A Ceausescu-féle önkényuralmat súlyos felelősség terheli, mindamellett mélyebbre nyúlnak a baj gyökerei. Románok és magyarok között nincsenek ,,igazságos,, határok: bármikor húzták is meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt vagy az egyik vagy a másik népből.
Magyarok és románok idegenül állnak szemben egymással, s még a legjobb szándékú véleménycserék is süketek párbeszédéhez hasonlatosak. Az erdélyi magyarság azonban az elnyomás évtizedei után ismét szabadon akar magyarként élni. Sok román viszont olyan veszélyt orront, hogy a csak csomagjaikkal kivándorló romániai németekkel ellentétben a magyarok,, talán még a területüket,, is vinni akarnák. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommunizmus utáni Kelet-Európában hosszan tartó nemzeti konfliktusokra kell felkészülni.
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a több mint kétmilliós magyarság változatlan fő óhaja a nemzeti művelődés szavatolása, iskolák és egyetemek megnyitása. A magyar külügyminiszter hiába hangsúlyozza minden lehetséges alkalommal, hogy országa nem támaszt igényt Erdélyre, nem kíván határfelülvizsgálatot, hanem éppen ellenkezőleg, a határok meghaladását szeretné, Bukarest már a szovjet fegyveres erők Magyarországról való kivonását, a Horn Gyula által jelzett NATO-belépési óhajt is olyan fenyegetésnek vette, amely miatt Románia tanácsosnak tarthatja, hogy a jövőben is rábízza magát a szovjet védelemre. (folyt.)
1990. március 21., szerda 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|