 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - 1990 - Fáklyás felvonulás (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Este tízezrek vettek részt a
fővárosi fáklyás felvonuláson.
A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz szervezésében a
Március 15-e téren gyűlt össze a tömeg. Itt először Baráth Gergely
emlékezett az 1986. március 15-ei lánchídi csatára, majd Kőszeg
Ferenc mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy március 15-e a
sajtószabadság és a demokrácia kivívásán kívül a politikai foglyok
szabadságáért folytatott küzdelem, s így áttételesen az emberi
jogokért folytatott harc ünnepe is. A szónok kiemelte, hogy
Magyarországon ne legyen többé olyan rendszer, amely fél attól, hogy
emberek másként gondolkodnak, szabadon politizálnak. A menet innen a
Roosevelt tér érintésével a Lánchídon keresztül vonult fel a Budai
Várba, ahol a Dísz téren csatlakozott a Magyar Demokrata Fórum
szervezte fáklyás felvonulás résztvevőihez.
Az MDF felvonulói hat órakor, a Bem József utcától indultak a
Várba. A menet élén lovas huszárok haladtak.
Amikor a két fáklyás felvonuló csoport a Dísz téren találkozott,
megkezdődött az ünnepi program, amelynek szónoka Horváth Béla, a
házigazda MDF I-XII. kerületi szervezeteinek nevében a függetlenné
váló Magyarországot köszöntötte. ,,Meghajtom fejemet a demokráciát
kivívó magyar nemzet előtt,, - idézte Kossuth Lajost beszéde elején
a szónok. A továbbiakban kiemelte: Magyarországon ismét
országalapításra készülünk, s hangsúlyozta, hogy hazánk ezer évesen
is egyike Európa legfiatalabb nemzeteinek. Változásokat akarunk -
mondta -, mint az 1848-as márciusi ifjak. Beszéde végén hangoztatta:
március 25-én ismét ünnepeljünk, legyünk országépítők, s akkor
érezni fogjuk, hogy magyar hajnal hasad.
Bánffy György a múltat idézve felelevenítette a szabadság
kivívásának történeti kronológiáját. Ennek kapcsán emlékeztetett
arra is: Oroszország kétszer verte le a magyar szabadságharcot. Mára
azonban változott a helyzet: hadai nem befelé özönlenek az országba,
hanem kifelé tartanak... Dörgő éljenzés kísérte szavait, amikor jó
utat kívánt a szovjet hadseregnek. A magyar politika felelősen
gondolkodó tényezőinek azonban tisztában kell lennie azzal is -
folytatta a szónok -, hogy Magyarország sorsának alakulásában
szerepe van a nagyhatalmaknak. Magyarországnak, midőn helyreállítja
európaiságát, hangoztatnia kell: az ezredéves magyarság mindig
Európa része volt, s ma is az. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|