|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (3. rész)
|
Torgyán József arra kérte az ünneplő sokaságot, hogy amikor március 25-én az urnák elé járulnak, gondoljanak 1848 márciusának hőseire, és gondoljanak arra a sok névtelen hősre, aki most, 1990-ben vívja ki mindazt, amit 1848-ban nem sikerült megvalósítani. Dörgő hangon szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy haladjanak együtt a szabadság és a jólét megvalósításának az útján, hiszen egyetlen közös céljuk van: a győzelem kivívása. Március 25-e legyen végre a megvalósult szabadság napja, s minden magyarok győzelmének ünnepe - fejezte be nagy ovációval kísért szavait a párt-főügyész.
Hangoskodás, füttykoncert fogadta a Hazafias Választási Koalíció képviseletében mikrofonhoz lépő Mikola Istvánt. A szónok felhívta a figyelmet: a tizenkét párt megegyezése alapján kapott lehetőséget arra, hogy az ország háza előtti téren mondhassa el beszédét. Kérte, hogy a méltatlankodók ennek jegyében hallgassák meg mondanivalóját.
A politikai kultúrát nélkülöző közjáték után - az előre eltervezett szöveget a megismétlődő bekiabálások miatt jelentősen megkurtítva - a szónok a magyar demokrácia előfutárainak szellemiségét idézte, rámutatva, hogy az ő művük az az alap, amelyre nemzetünk új életformáját lehet és kell építeni. Hangsúlyozta: ma, amikor a pártállamot, az idegen modellt lebontva rendszerváltásra készül az ország, amikor elsöpörjük a zsarnokságot - amelyet nem a Petőfi által ostorozott királyok és földesurak, hanem személytelen hatalmak képviselnek -, tudni kell, hogy nem jutott még el a haza minden szögletébe a demokrácia szelleme. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1848-hoz méltó mai világtörténelmi vállalkozásunk sikerrel jár, ehhez azonban - fűzte hozzá - a legkülönbözőbb politikai irányzatok legjobb erőinek egy független, cselekvőképes, legitim, felelős nemzeti kormányban kellene összefogniuk.
Az ünnepi szónoklatok sorát Dobos László csehszlovákiai magyar író felszólalása zárta. Az író a Magyar Néppárt kezdeményezésére, a március 15-i ünnepségeket szervező pártok felkérésére a határainkon túl élő magyarság nevében fejtette ki gondolatait.
Dobos László emlékeztetett arra, hogy ezen a napon Európa s a világ számos pontján elhelyezik a megemlékezés virágait Petőfi, Kossuth, Bem és megannyi ,48-as hős alakját megörökítő emlékműveken. A tisztelgés bejárja a szabadságharc történelmi és térbeli útját. 1848-at most csak egy időpillanat választja el a mától. Az újkori zsarnokság porbahullása hozza létre ezt a közelséget. Kelet-Közép-Európa népeinek közös élménye a zsarnokság uralmának megdöntése, s a szabadság esélye. A történelem most minden szomszédos népnek egy időben kínálja ugyanazt az esélyt. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|