 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - 1990 - Vársétány
|
1990. március 15., csütörtök - Százak részvételével a
Várban, a Tóth Árpád sétányon, a magyar nemzeti lobogó előtt
tartotta március 15-i megemlékezését a Magyar Szocialista
Munkáspárt.
Thürmer Gyula, az MSZMP KB elnöke ünnepi beszédében
hangsúlyozta: azokhoz a milliókhoz csatlakoznak, akik országszerte a
gyárakban, az intézményekben, a földeken, az iskolákban köszöntik
közös ünnepünket.
A továbbiakban emlékeztetett arra: - 1848 - nagyszerű történelmi
kísérlet volt. A magyar nép saját útját akarta járni, saját
eredményeire és értékeire támaszkodva csatlakozni az európai
haladáshoz. Elődeink nagyszerű terve akkor nem sikerült, de
szándékai ma is tiszta forrásul szolgálnak nekünk a megújult
MSZMP-nek, a ma forradalmi pártjának - mondotta. Ezt követően
rámutatott: a márciusi forradalom és az azt követő események máig is
érvényes üzenete az is, hogy a népnél senki sem lehet bölcsebb. Sem
kiemelkedő személyek, sem kormányok, sem politikai pártok. Az elmúlt
másfél évszázad számtalan baja származott abból, hogy a nép feje
fölött döntöttek. A nép, a nemzet sorsáról csak a nép, s csakis a
nép dönthet.
A magyar szellemi élet legkiválóbbjai, a magyar paraszt, a
polgár, a még kis számú munkás 1848-ban vállalta a forradalom
védelmét, a szabadságküzdelmet. Vállalta, mert hitte: a szabad
országban valóban a nép lesz a maga ura. Hisszük, valljuk, hogy a
nép, a dolgozók demokratikus kormányásánál ma sincs jobb politikai
rendszer. Ne engedjük hát, hogy a nép helyett más döntsön.
1848 mindannyiunk számára kell hogy jelezze: a haladás sokszínű,
az igazságot senki sem sajátíthatja ki. A nemzet fejlődéséért együtt
kell munkálkodnia a polgárnak, a kereskedőnek, az iparosnak, az
értelmiséginek, a parasztnak és a munkásnak. Ki lehet hagyni
egyiket, vagy másikat a közös erőfeszítésekből, de ennek a
társadalom az egész nemzet szenvedi kárát.
Váltsuk ma valóra március eszméiből mindazt, ami eddig nem
sikerült. Most egyedülálló lehetőségünk van erre
Az európai
változások a haladásra ösztönöznek bennünket. Teremtsük meg a nép
demokratikus kormányzását
Legyen mindenkinek hazánkban munkája,
tisztességes megélhetése
Éljen mindenki szabadságban és
biztonságban - mondta végezetül a szónok.
Ezt követően a résztvevők átvonultak Kossuth és Táncsics egykori
várbeli börtönéhez, és ott megkoszorúzták az emléktáblákat. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|