|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e - 1990 - Monok (2. rész)
|
1848-49-ben nem sikerült a folytatás, most viszont rajtunk múlik, hogy ki tudjuk-e használni a történelmi esélyt. Az elmúlt másfélszáz évben még soha nem jutottunk olyan közel a magyarság számára kívánatos emberi értékekhez, mint most. Akkor két világhatalom leverte a magyar szabadságvágyat és akaratot. Ma a világhatalmak szimpátiával figyelik törekvéseinket, s nincs olyan belső erő sem, ame y képes lenne az átalakulás megállítására. De a megzavarására még képes lehet Ezt a veszélyt is el kell és el is lehet hárítani.
Másfélszáz évvel ezelőtt is nemzeti összefogásra volt szükség az élet-halál harcban. A most élő magyarság számára se könnyebb a helytállás, még akkor se, ha mai harcunk nem követel véráldozatot. Saját magunkban vannak a lehetőségek és sajnos a fő akadályok is. És ezeket legyőzni talán még nagyobb feladat, mint az akkori külső ellenséget. Ha e hon legjobb fiai pártállásra és nemzetiségre való tekintet nélkül ösze tudnak fogni, ha nagy feladataink megoldásáért küzdve egymásnak vetik a vállukat és nem egymás ellen uszulnak, szinte semmi sem lehetetlen. Ellenkező esetben viszont nem megyünk semmire. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 14:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|