|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15-e - 1990 - Monok (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Több ezren gyűltek össze
csütörtökön Kossuth Lajos szülőfalujában, a Borsod-Abaúj-Zemplén
megyei Monokon, hogy megünnepeljék az 1948-49-es szabadságharc
évfordulóját. A Kossuth-szobor előtt lezajlott ünnepi gyűlés szónoka
Németh Miklós miniszterelnök volt.
Többek között arról beszélt, hogy hosszú évtizedek óta most először talán jogos a remény: nemcsak Magyarországon, hanem a környező országok magyarlakta városaiban, falvaiban is nemzeti színű kokárdát viselhet, szabadon énekelheti nemzeti imáinkat - a Himnuszt és a Szózatot - az 1848-49 máig ható tanulságaira, a szívükben őrzött hőseire emlékező magyarság.
A szónok a továbbiakban, a sok évtized során az egyetemes magyarság ünnepévé nemesedett nap alkalmából, a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként testvéri szeretettel köszöntötte a Kárpát-medencében és a világ bármely más zugában élő magyarokat.
Rámutatott: ez az ünnep a mindenkori hivatalos Magyarországon nehezen találta meg a méltó helyét. Népi hagyományként viszont túlélt minden megpróbáltatást, mindig, minden körülmények között legnagyobb nemzeti ünnepünknek számított. Csakknem másfél évszázad távlatából ma is töretlen erővel sugározza azt a fő tanulságát, hogy csak az ellentéteket félretéve, együtt, összefogva tudunk előbbre jutni.
,,A mi harcunkban Európa szabadságának harca vívatott,, - írta annakidején Kossuth, s ma szinte magától kínálkozik a történelmi párhuzam 1848 március idusa, s a hazánkban zajló demokratikus megújulási folyamat között. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mindazok a korszakos változások, amelyek 1988 májusával vették kezdetüket e honban - a pártállam lebontása, a vasfüggöny felhúzása, az emberi jogok, a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok érvényesülésének kiteljesítése, a többpártrendszer bevezetése, s demokratikus jogállam kiépítése - jelentőségében és hatásában messze túlmutat hazánk határain. Joggal állítható, hogy a közép-kelet-európai térségben végbemenő demokratikus megújulás élvonalában haladunk. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|