 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Csapatkivonás - SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató
|
---------------------------------------------
München, 1990. március 13. (SZER, Magyar híradó) - A szovjet
csapatok kivnásáról megkötött megállapodás volt a fő témája két
ellenzéki párt sajtótájékoztatójának. A fiatal demokraták és a
szabaddemokraták házatáján Szilágyi Sándor járt.
- A szovjet csapatok kivonásáról aláírt megállapodás
hiányosságai miatt a Fidesz és az SZDSZ élesen bírálja a kormányt.
Mindkét párt érvei lényegében azonosak. A különbség az, hogy a
kivonulás időhatárát az SZDSZ nem kívónja a választási kampány során
firtatni, míg a Fidesz nem korlátozza önmagát.
Pető Iván, az SZDSZ szóvivője leszögezte: a magyar kormány
előnytelen feltételekkel kötött megállapodást a szovjet kormánnyal.
A megállapodás legbántóbb hiányossága, hogy nem mondja ki: a szovjet
csapatok magyarországi tartózkodása nélkülöz minden jogalapot.
Ugyanúgy törvénytelenül özönlötték el hazánkat 1956-ban, mint
Csehszlovákiát 1968-ban, mely utóbbi tényt a szovjet fél elismerte.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke elmondotta: ennek azért van
jelentősége, mert ha a szovjet kormány netalán meggondolná magát, és
mégsem óhajtaná kivonni a csapatait, Csehszlovákia esetében nehezebb
helyzetben lenne, mint Magyarországon. A szabaddemokraták
álláspontja - szögezte le Kis János - hogy érvényes Nagy Imre 1956.
november 1-jei nyilatkozata a Varsói Szerződés felmondásáról. Ezt az
új parlamentnek törvényerőre kell emelnie, és erről az alapról
rendezni viszonyunkat a Varsói Szerződés tagállamaival. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 1. folyt.
|
A Fidesz képviselői hasonlóan érvelnek. Kósa Lajos - aki a 12
országos párt egyik megfigyelőjeként a megállapodás aláírásakor
Moszkvában járt - leszögezte: a párizsi szerződés értelmében a
szovjet csapatoknak az 1955-ös Osztrák Államszerződés megkötésekor
el kellett volna hagyni hazánkat. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az
egyezmény nem rendezi az anyagi kérdéseket. Mint köztudott: a
szovjet fél 42 milliárd forint végkielégítésre tart igényt a
Magyarországon hagyandó ingatlanjai után.
Orbán Viktor, a Fidesz országos listavezetője ezzel kapcsolatban
leszögezte: a kormányközi szerződést az új parlamentnek fölül kell
vizsgálnia azon az elvi alapon, hogy "egy petákot sem fizetünk",
tekintve a 45 éve okozott károkat - különsen azt a pusztítást, amit
1956-ban okoztak az orosz csapatok. Nem véletlen - fűzte hozzá -,
hogy nem államközi szerződés, hanem kormányközi megállapodás
született ebben a kérdésben. Az előbbihez ugyanis parlamenti
ratifikálás szükségeltetne. A cél átlátszó: az MSZP sikerének
feltüntetni a megállapodást - holott nyilvánvaló, hogy a szovjet fél
érdekelt csapatai kivonásában - hiszen a bécsi tárgyalásokon
előreláthatólag 198 ezer főben állapítják majd meg a Kelet-Európában
állomásoztatható katonái számát, szemben a jelen helyzettel, amikor
is Kelet-Németországban 360, Csehszlovákiában 70, Magyarországon
pedig 50 ezer szovjet katona állomásozik.
A Fidesz úgy gondolja, az oroszok technikástól kivonulhatnának 3
hónap alatt. Az 560 ezer tonnányi hadianyagot pedig utánuk lehetne
küldeni. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 2. folyt.
|
Egyetértés van a Fidesz és az SZDSZ között abban is, hogy
mindketten képtelen ötletnek tartják a kormány, pontosabban a BM
legújabb ötletét: ne április 8-ikán, hanem 22-ikén bonyolítsák le a
választások második fordulóját. A Fidesz nehezményezi továbbá, hogy
az enyéni választólapokon jelöltjeik mellett nem a közismert nevük,
a Fidesz szerepel, hanem az, hogy Fiatal Demokraták Szövetsége.
Deutsch Tamás, a Fidesz Országos Választmányának tagja viszont
élesen bírálta az SZDSZ-t azért, mert - mint mondotta - merev,
kompromisszumokra képtelen álláspontjukkal veszélyeztetik az idei
március 15-ike közös megünneplését.
Az egyik SZDSZ-ügyvivő keresztülhúzza a megállapodást, amit a
másikkal már sikerült tető alá hozni - mondotta Deutsch Tamás -, és
két nappal a nemzeti ünnepünk előtt nem lehet tudni, hogy végül mi a
helyzet. A Fidesz - az MDF és a Kisgazdapárt támogatásával - azt
szeretné, ha nem pártszónokok, hanem a határainkon túl élő magyarok
képviselői beszélnének ezen a napon. Az SZDSZ viszont ragaszkodik a
pártszónokához.
Hogy végül melyik álláspont lesz az erősebb, azt majd meglátjuk
március 15-ikén délben, Petőfi Sándor szobránál. +++
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|