|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (7. rész)
|
A harmadik napirend pont keretében a tizenkét párt képviselői arról tárgyaltak: miként készüljenek fel a választások utáni helyzetre. A pártok képviselői közül többen arra hívták fel a figyelmet, hogy számos fontos kérdésre az alkotmány nem ad választ. Így könnyen előfordulhat, hogy az új Parlament hónapokig működésképtelen lesz. Ezért elhangzott egy olyan javaslat, hogy a tizenkét párt rendezzen tanácskozást, vagy hozzon létre egy bizottságot, amely előkészíti a legfontosabb kérdésekben kötendő megállapodást. Abban kellene megállapodniuk, hogy például az ideiglenes köztársasági elnök - ha egyik párt sem szerez abszolút többséget - a választás után melyik pártot kérje fel kormányalakításra; miként alakuljon az új Parlament ügyrendje, milyen parlamenti bizottságokra van szükség, az átmenet idején hogyan működjön az ügyvezető kormány. A javaslat szerint a pártoknak a megállapodást önkéntesen kellene betartani. A vitában azonban nem minden párt értett egyet a javaslattal.
Az utolsó napirendi pont keretében a nemzeti médiákról tanácskoztak a pártok képviselői. Arról vitatkoztak, vajon szükség van-e a televiziót felügyelő kuratóriumra, annak munkájába bevonják-e a még a kivülálló pártok képviselőit is, vagy jobb lenne, ha megszünne ez a szervezet. A pártok egy része szorgalmazta, hogy a megyei lapok a megyei választási kampánybizottságokból alakuló felügyelő testületek irányítása alá kerüljenek. Többen szorgalmazták: a jelenlegi kormány már ne oldja fel a televiziós és a rádiós frekvencia moratóriumot. Németh Miklós miniszterelnök a további viták elkerülése végett bejelentette: a kormány továbbra is fenntartja a frekvencia moratóriumot, s bár külföldi cégekkel, befektetőkkel tárgyalások folynak rádió, illetve tv-állomások létesítéséről, ez ügyben a választások utáni új kormány fog dönteni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a nemzeti médiákat, így a Magyar Televiziót, a rádiót és a Magyar Távirati Irodát helyezzék a Parlament ellenőrzése alá.
Mivel a negyedik napirendi pontban tárgyaltakról a vita során sem közeledtek a pártok eltérő álláspontjai, így nem sikerült a nemzeti médiák kérdésében konszenzust kialakítani. Az érdemi vita befejeztével összeültek a pártok szakértői, hogy megszövegezzék az első három napirendi pontként tárgyalt kérdésekben született közös álláspontot. (folyt.köv.)
1990. március 5., hétfő 23:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|