|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: a Die Welt a román nacionalizmusról
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. február 16. péntek (MTI-tud.) - A romániai
magyar kisebbségnek megigérték a művelődési autonómiát és azt a
jogot, hogy anyanyelven tanulhasson az iskolákban. Erdélyben
mindazonáltal kevés dolg fordult jobbra az utóbbi hetekben, sőt,
ellenkezőleg: sok helyütt még jobban süt a románok gyűlölete - így
vezeti be újabb írását a magyar-román viszony problémáival
rendszeresen foglalkozó Die Welt című napilap.
,,A magyarok számára Ceausescu után sem szünt meg a lidércnyomás,, című pénteki írásában a tekintélyes konzervatív újság felidézi, hogy legutóbb Marosvásárhelyen egy ötezres román tüntetésen a ,,fejét,, követelték a helyi forradalmi tanács egy magyar tagjának. A tiltakozásra az adott alkalmat, hogy az évszázadokon át egészen 1969-ig magyar Bolyai-liceumot ismét magyar iskolává szerették volna átalakítani. A lap beszámol arról, hogy másnap hetvenezer magyar vonult az utcákra és Sütő András szólt az emberekhez.
Az újság - korábbi cikkeihez hasonlóan - most is felhívja a figyelmet arra, hogy az összesen 2,3 milliós romániai magyarságot román betelepítésekkel igyekeztek Erdélyben is kisebbségi helyzetbe szorítani: ez a betelepítési politika mintegy kétmillió románt sújtott. Most sok román attól tart, hogy újra áttelepítik őket, ha Romániában engedményeket tesznek a magyaroknak. Az a szélsőséges román nacionalizmus, amelyre Ceausescu alapozta politikáját, még mindig áthatja a lakosság összes rétegét - írja a Die Welt, és birálatában nem kiméli a román ortodox egyházat sem: emlékeztet arra, hogy a marosvásárhelyi ortodox székesegyház egyik új freskója egy románverő magyart ábrázol...+++
1990. február 16., péntek 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|