|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Sütő Andrással - 5. folyt.
|
- Nem tudom, hogy ezt miként közelíthetném én meg, ugyanis meglehetősen távol állok a központi hatalomnak konkrét és reális lehetőségeitől. Úgy gondolom azonban, hogy a két ország közötti viszony javítása könnyebb folyamat lesz, kevésbé ellentmondásos mint országos viszonylatban a mi nemzetiségi intézményhálózatunk, az önálló hálózatnak megteremtése.
- Igen, de például mi Magyarországon és különösen az ellenzék nagyon is köti azt, hogy a magyar kormány ne engedjen olyan bukaresti nyomásoknak vagy olyan bukaresti szirénhangoknak, amelyek mögött konkrét pozitív lépések nem állnak épp az erdélyi magyarság vonatkozásában.
- Ezt értem. Viszont itt egy fura ellentmondás mutatkozik. Ugyanis a központi front lehetővé teszi, hogy alulról fölfele építkezve érvényt szerezzenek azoknak a meghírdetett elveknek, amelyek között szinte első helyen áll a nemzetiségek teljes egyenjogúságának megteremtése. Viszont azt amit erőszakkal teremtettek meg azt nagyon nehéz demokratikus eszközökkel felszámolni és újjá rendezni. Itt felmerül tehát az a kérdés, hogy egy erőszakkal létrehozott strukturát lehetséges-e, békés, demokratikus módon leépíteni és a helyébe újat felhúzni. Megítélésem szerint itt sokkal nagyobb szükség lenne a központi hatalmi szervek határozott és szigorú közbelépésére, vagyis adott esetben egy 400 éves magyar kollégium visszaállításának kérdését nem lehet azoknak a tanároknak, vagy más helyi tényezőknek az elfogultságára, adott esetben nacionalista ostobaságára, konokságára, vagy pedig kenyérféltő indulataira bízni, hanem minisztériumi, egyáltalában központi hatalmi intézkedéssel a kérdést tisztázni és rendbe tenni. (folyt.)
1990. február 3., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|