|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A kerekasztal eredményei, kudarcai
|
---------------------------------- London, 1989. szeptember 18. (BBC, Késő esti panoráma) - Az MSZMP és az ellenzék megegyezett a többpártrendszerű választásokra vonatkozóan. Mint Sally Ackroyd jelentéséből kiderül: nem volt egyszerű a megegyezés. - A megegyezés drámai csúcspontként szolgál ahhoz a több mint 1000 óra tárgyaláshoz, melyet a kommunisták folytattak az ellenzékkel a többpártrendszerű választásról és az új alkotmány megszövegezéséről, hogy az országot párt-és rendőrállamból polgárjogokon alapuló állammá változtassák. Lényeges kompromisszumokat tett mindkét fél, hogy végül is a záróokmányt elfogadják. Nyers Rezső a párt elnökségének tagja máris jelentős lépésként üdvözölte az eredményt, amikor két radikális ellenzéki csoport - a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz - bejelentette, hogy nem hajlandó az okmányt aláírni. Elítélték a megegyezést, modván, hogy ez nem szavatolja a valóban szabad és igazságos választások megtartását. Ugyancsak nehezményezték, hogy a párt nem hajlandó elszámolni a vagyonával, nem hajlandó kivonni szervezeteit az ország gyáraiból és nem hajlandó feloszlatni a Munkásőrséget. Fő ellenvetésük azonban az az elhatározás volt, melynek értelmében az ország népszavazás útján választ elnököt, még a választások megtartása előtt. Mert így - mondják - a párt jelöltjének, Pozsgay Imrének igazságtalan előnye lenne a többi jelölttel szemben. A Fideszt és a szabaddemokratákat kivéve a többi ellenzéki csoport aláírta az okmányt. +++
1989. szeptember 18., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|