 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat
követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette:
elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az
alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács
lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői
funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés
elnöke látja el.
Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a
plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki
Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először
Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt,
a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta
az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha
a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés
megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor,
akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján
közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi
időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a
választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább
50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is,
hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a
köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az
indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos
kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall
József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök
megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet
sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással
még nem érvényesül.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében
különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a
döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást.
Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az
Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették
abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló
fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat.
(A szerkesztőségek tájékoztatására
Az SZDSZ nyilatkozatát az
Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli
)
(folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|