|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (2. rész)
|
Többen kritikus hangnemben tették fel a kérdést: mire vár a TIB, miért nem kezdeményezője az ünnepi rendezvényeknek? Kijelentették: a TIB-nek nem csatlakoznia kell valakikhez, hanem az ügy élharcosaként fellépni. Volt, aki amellett foglalt állást, hogy október 23-a történelmi emléknappá nyilvánítása kevés, legyen piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. Jó néhány hozzászóló egyetértett azzal, hogy - miként március 15-ét - október 23-át sem sajátíthatja ki egyetlen párt, csoportosulás, áramlat sem, nincs joga saját politikai céljai érdekében felhasználni. A TIB végül úgy határozott, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz nyilvánosságra. Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöttek, internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitációja volt, amely rendkívüli erőfeszítéseket igényel a TIB-től is. Ez derült ki a jogi és kegyeleti bizottság beszámolójából. Sokan fordulnak tanácsért, segítségért a bizottsághoz, amelynek szakértői ezenközben a jogalkotás folyamatába is intenzíven bekapcsolódtak. Az már világossá vált, hogy nem lesz elegendő az a törvény, amely megsemmisíti a politikai bűncselekmények miatt 1956. október 23-a után hozott bírói ítéleteket. Külön jogszabályra van szükség a kártalanításról az elítéltek, az internáltak és az előzetes letartóztatásban tartottak esetében. További jogszabálymódosításokat kezdeményez a TIB a nyugdíjak felülvizsgálatával kapcsolatban is. Szó volt azokról az utasításokról is, amelyeket a temetkezési intézet, illetve a temetői irodák kaptak a kivégzettek nyughelyéről adandó felvilágosítási kötelezettséggel, a kihantolással, az újratemetéssel kapcsolatban, illetve arról, hogy mely esetekben kell a költségeket a hozzátartozóknak megtéríteniök. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|