 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 355. tanévét nyitották meg hétfőn. Az ünnepélyes közgyűlésen a kormány nevében Glatz Ferenc művelődési miniszter köszöntötte az egyetem hallgatóit, oktatóit és dolgozóit.
Elöljáróban kiemelte: a kulturális kormányzatnak minden tettét,
minden lépését egy új Magyarország kialakításának szándéka kell hogy
vezesse. Olyan új Magyarországénak, ahol a politikai, a gazdasági és
a szellemi vállalkozásoknak, az egyéni és a közösségi törekvéseknek
a legmegfelelőbb keretei alakulhatnak ki. Ehhez nemcsak új módon
kell megtanulni gondolkodni, hanem a régi helyébe új
intézményrendszert szükséges állítani. Ugyanakkor napjainkban
gyakorta derül ki - mondotta a miniszter -, hogy a magyar társadalom
széles rétegei nincsenek felkészülve egy új típusú politizálásra,
gazdálkodásra, szemléletükben a restség és a kényelmesség gyakran
párosul még azzal az önállótlansággal, amelyre a diktatorikus
rendszerek kényszerítik a társadalmat. Az új típusú társadalom
formálásában az értelmiségnek kulcsszerepe kell hogy legyen -
hangsúlyozta.
A kulturális kormányzat ebből az alapelvből kiindulva vetette el
azt a korábbi javaslatot, hogy az oktatási törvényhez kapcsolódva
pusztán minisztertanácsi végrehajtási utasítás szintjén adjon
nagyobb mozgásteret az egyetemeknek, s kezdjen az egyetemi
reformokhoz. Az értelmiségképzésnek és a tudományos kutatásnak
parlamenti garanciákat kell kapnia - mondotta - s ezért még ez év
őszén, az akadémiai törvénnyel párhuzamosan megkezdődnek az
előkészületei egy önálló felsőoktatási törvénynek. Ez, a 90-es évek
társadalompolitikai célkitűzéseiből kiindulva kívánja az egyetemi és
főiskolai beiskolázást kiterjeszteni, az új felvételi rendszert
kidolgozni, s a képzés tartalmát újragondolni - különösen az ELTE-t
is érintő tanárképzés területén.
Az új törvény radikálisan felülvizsgálja az egyetemi irányítás
rendszerét is. Ennek kiindulópontja a teljes egyetemi autonómia,
amelyben az egyes egyetemek a legteljesebb önállóságot élvezik
nemcsak a képzésben, hanem a gazdálkodásban, így az
ösztöndíjrendszerben és általában a diákszociális kérdésekben is. A
kormányzat ugyanakkor határozottan meg kívánja fogalmazni az
egyetemekkel szembeni elvárásokat: az igényességet és az európai
szintű szakemberképzéshez szükséges követelmények
érvényrejuttatását, az oktatás szinvonalának emelését is.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanévnyitó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (2. rész)
|
Glatz Ferenc kiemelte: a minisztérium új vezetése az
értelmiségképzés anyagi és intézményi feltételeinek rendszerét
együttesen kívánja kezelni. Ennek része a diákság kulturális és
anyagi helyzetének újragondolása is. Nemcsak a tanárok fizetését
emeljük, hanem felül kívánjuk vizsgálni az egyetemisták, főiskolások
életkörülményeit befolyásoló intézményrendszert, az ösztöndíjakat, a
menzaellátottságot, a kollégiumi feltételeket ugyanúgy, mint a
sportolási és általános művelődési lehetőségeket - mondotta a
miniszter.
Ezt követően Fülöp József rektor üdvözölte az egyetem diákjait,
köztük az elsőéves hallgatókat, akiknek a száma ezúttal mintegy
250-nel több, mint az elmúlt évben. Az egyetem előtt álló
feladatokról szólva emlékeztetett arra, hogy megszűnt az orosz nyelv
kötelező tanulása, és helyébe a szabad idegennyelv-választás lépett.
Az egysíkú ideológiai studiumokat az új tanévtől szélesebb tárgykörű
filozófiai, társadalomelméleti, közgazdaságtani diszciplinák váltják
fel: mintegy 30 százalékkal csökkentett óraszámban. Általánossá
válik a tantervi foglalkozások heti 30 óra alá szorítása is, azért
hogy több idő maradjon az egyéni tanulásra. Miként a rektor
elmondta, a karok számottevő reformmunkálatokat indítottak el, új
alap- és posztgraduális képzési programokat dolgoztak ki. A bölcsész
szakok és a tanárképzés eddigi kényszerü, egyszersmid látszólagos
egysége megszűnik, s a tanárképzés színvonalának emelése érdekében
tanárképző intézet felállítását tervezik. Jelentős kezdeményezés a
természettudományi karon az idegen nyelven oktató szaktanárok
képzése. A tanszékekre tagolódott Szociológiai-Szociálpolitikai
Intézet és Továbbképző Központ külföldi tapasztalatokat is
figyelembe vevő tantervek kialakításával valós társadalmi igényeket
kielégítő képzési irányokat kíván meghonosítani.
A köszöntőket követően a tanévnyitón egyetemi és miniszteri
kitüntetéseket, valamint a hallgatókat támogató ösztöndíjakat és
alapítványi díjakat adtak át. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 12:44
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|