|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 3. folyt.
|
- Igen, nekünk megvan hozzá az alapunk, megvannak az elvi alapok is, és meg kell mondani, hogy például a vízumrendszerünk vagy a határrendészetünk az egyik legliberálisabb a világon. Mi most a törvényhozásban, vagy a törvényhozás által egy olyan gyakorlatot alakítunk ki, hogy az megfeleljen elveinknek, tehát az emberi szabadságjogok és a polgári jogok alkalmazásában. Mi eddig is azt vallottuk, hogy például az utazáshoz való jog az alapvető emberi jog. Most ezt a gyakorlatban is kialakítjuk. Ez napirenden van Magyarországon most az állampolgársági törvény módosításával, és már a szeptemberi ülésszakon szerepel a ki- és bevándorlásról szóló törvénytervezet, a kiutazásról és útlevélről szóló törvény. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatunkat nemcsak belső elveinkhez igazítjuk hozzá, hanem például a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a követelményéhez is. Ha mindezt figyelembe vesszük, tulajdonképpen megvan az alapja a mi részünkről ahhoz, hogy rendeződjék a Német Demokratikus Köztársaságból menekülni vagy távozni szándékozóknak az ügye, akik Magyarországon tartózkodnak jelenleg. Ez azonban a két német állam közötti esetleges megállapodásnak a függvénye, hogy ezt hosszabb távra rendezzék. Magyarország most például ezt mint egyszeri aktust le tudja bonyolítani akár a Vöröskereszt közreműködésével, és ebben Ausztria is partner, de nem szeretnénk, ha Magyarország a menekültek tranzitországává válna. Nekünk éppen elegendő tehert jelent az, ami nemzeti kötelességünk, hogy megfelelően fogadjuk a Romániából menekülő magyarokat, és biztosítsuk magyarországi beilleszkedésüket. Ami az NDK-s állampolgárokat illeti, akik a Német Szövetségi Köztársaságba kívánnak távozni, én úgy gondolom, hogy a napokban várható ennek a kérdésnek a rendezése. Itt nagyon fontos tehát, hogy a két német állam minél hamarabb egymás között közös nevezőre jusson. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|