|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültügy - nemzetközi jog - 2. folyt.
|
Ez a szerződés tehát 1969-ben hatályba lépett. De aztán 1976 március 23-ikán életbe lépett a polgári és politikai jogokról szóló világszervezeti paktum, amelynek részese Magyarország is, az NDK is. E paktum 12-ik szakaszának második bekezdése pedig így rendelkezik: mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, azt az országot is, amelynek állampolgára. Rauschnigg professzor megállapítja, hogy a nemzetközi szerződések érvényéről szóló úgynevezett bécsi egyezmény értelmében később létrejött megállapodások hatályon kívül helyezik régebben létrejött szerződések minden olyan rendelkezését, amely nem fér össze egy későbbi megállapodással. Tehát az 1976-ban életbe lépett világszervezeti paktum fényében az 1969-ben kötött magyar-keletnémet vízumszerződés titkos záradéka semmisnek tekinthető. Igaz, hogy a világszervezeti paktum 12-ik szakaszának harmadik bekezdése kimondja a második bekezdésben rögzített alapjogot, a minden ország szabad elhagyásának jogát, a paktum részesei törvénnyel korlátozhatják, ha ezt a közrend, a nemzetbiztonság, a közegészségügy érdeke vagy más hasonló ok szükségessé teszi. De - fűzi hozzá Rauschnigg professzor - a keletnémet turistáknak Magyarországról Nyugatra távozása nem érintheti Magyarország közrendjét, nemzetbiztonságát, közegészségügyét. Mármost a tudós fejtegetéseinek nyomán felmerülhet a kérdés, vajon miért minősítették titkosnak, nem közlésre valónak a magyar-keletnémet vízumegyezmény azon záradékát, amely arra kötelezné a magyarokat, hogy garantálják: keletnémet utazók ne távozhassanak Magyarországról olyan országba, amelyre úti okmányuk érvénye nem terjed ki, vagyis ne utazhassanak Nyugatra. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|