 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
 |
- NDK-menekültek - 1. folyt.
|
A hírek szerint az összes Magyarországon tartózkodó keletnémet
menekült hamarosan megindulhat Nyugat felé. Ennek előfeltétele
azonban - mondta Horváth István magyar belügyminiszter -, hogy Bonn
és Kelet-Berlin is megegyezésre jusson a menekültek ügyében.
Vasárnapra virradó éjjel egyébként ismét 50-en jutottak át
Ausztriába. Beszámolóik szerint a magyarországi táborokban várakozók
is bizonyosak benne, hogy hamarosan hivatalos engedély birtokában
követhetik vakmerőbb társaikat.
A Bonnban és Budapesten hivatalosan közzétett adatok szerint
mintegy 15-20 ezer emberről van szó. Idáig, augusztus eleje óta
körülbelül ötezren érkeztek Nyugat-Németországba. 1961 - a Berlini
Fal építése - óta pedig összesen 616.051-en, közülük 233.570-en
menekültek. Tehát több, mint minden harmadik illegálisan jutott ki
az NDK-ból - írják a statisztikák.
Ennek ellenére - mint a további adatok olvasásakor kiderül - a
falépítés, legalábbis eleinte hatásos ellenszere volt a keletnémetek
szabadságvágyának. 1961-ben - az építkezés évében - még 200 ezren
szöktek meg. Egy évvel később azonban már 17 ezren sem voltak a
sikeres próbálkozók.
Enyhült viszont a kelet-berlini rezsim szigora és növekedett a
kiadott kivándorlási engedélyek száma. Az 1980-as éves statisztikái
szerint egyre többen jöttek át engedéllyel, egészen 1988-ig,
amikoris megint csak megugrott a szökevények aránya - ahogy az
NSZK-ban nevezik: áttelepültek között. Ebben az évben kezdődött
ugyanis az a kelet-európai demokratizálási folyamat, amelytől
Honecker és a térség néhány hozzá hasonlóan ortodox vezetője
igyekszik elhatárolni magát, országának lakói tehát nem tehetnek
mást, mint hogy Magyarország nyugati végein próbálják a szó szoros
értelmében elhatárolni magukat Honeckertől. +++
1989. szeptember 4., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|