|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Menekültek jogai - 1. folyt.
|
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szervezet kiállíthat utazási dokumentumokat a menekültek számára és azután azt mondotta: "Ez egy olyan ügy, amelyben a Vöröskeresztnek önmagának kell döntenie. Ha azonban a kiutazási dokumentumok kibocsátása mellett döntene, ez ellen Magyarországnak nem lenne kifogása." A célzás félreérthetetlen, de jelenleg még nem biztos, hogy minderre a legfelsőbb vezetés is áldását adja-e. Ezért nem szabad megfeledkezni a második lehetőségről sem. Ez az volna, hogy Magyarország a menekültek NDK-ban kiállított dokumentumait újraértékeli és úgy értelmezi, hogy ezek feljogosítják őket az ország elhagyására. Tisztán jogi szempontok alapján Magyarországnak erre lehetősége lenne. Erre a Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában a nemzetközi jog nyugatnémet szakértője, Rosch (?) professzor is felhívta a figyelmet. Ez esetben Magyarországnak ki kellene jelentenie, hogy a polgári és politikai jogokról 1969-ben megkötött ENSZ-egyezményből fakadó kötelezettségei magasabb rendűek, mint az NDK-val ugyanebben az évben aláírt pótjegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek. Ebben a jegyzőkönyvben jelentették ki ugyanis, hogy az NDK dokumentumok nem jogosítanak fel harmadik országba való kiutazásra. Mivel azonban az ENSZ-egyezményt Magyarország korábban ratifikálta, elsősorban ehhez kell magát tartania. Bármi legyen is a magyar döntés, jelenleg a legtöbb jel arra mutat, hogy e két lehetőség - Vöröskereszt útlevél vagy NDK személyigazolvány - egyikét fogják választani. Az NDK presztizsét, amelyre Magyarország továbbra is figyelmet fordít, mindkét megoldás kevésbé sértené, mintha Budapest elismerné azokat az útleveleket, amelyeket a mmagyarországi nyugatnémet követség állított ki az NDK polgárok számára. +++
1989. augusztus 31., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|