|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- NDK-menekültek - 1. folyt.
|
A nyugat-magyarországi térségben határőrök, katonák és munkásőrök leállították és visszaküldték az NDK-s rendszámmal ellátott gépkocsikat. A menekülők hullámát ezáltal sem skerült megállítani: a keletnémetek továbbra is százával lépték át illegálisan az osztrák-magyar határt. Magyarország tehát érezhetően gátat akar vetni a menekülésnek, de ezt nem tette olyan szigorral, hogy teljesen kilátástalanná vált volna ez a lehetőség. Budapestnek nem is volt más választása, de most mégis egyértelmű intézkedésekre van szükség. A nyugatnémet sátortáborok előkészítése, a kaszárnyák, tornatermek és egyéb üres helyiségek rendelkezésre bocsátása arra utal, hogy több ezer keletnémet ügyében kézzelfogható döntéseket hoznak, hiszen feltételezésekkel és találgatásokkal aligha lehet megoldani az egyre válságosabb helyzetet. A magyar Külügyminisztérium nyilatkozat közzétételét helyezte kilátásba. Horn Gyula külügyminiszter nyíltan bevallja, hogy Magyarország szövetségeseivel szemben nehéz helyzetben van. A megoldásnak az NDK-hoz és a Szovjetunióhoz fűződő viszonyra tekintettel kell lennie. Még ha a Nyugattal karöltve sikerülne is a jelenlegi menekültprobléma rendezésse, a jövőre okvetlenül gondolni kell. Magyarország így továbbra is ugródeszka maradna a keletnémetek számára, hiszen a vasfüggönyt senki sem akarja újra visszállítani. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|