|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
- Keletnémet menekültek - 2. folyt.
|
Ez a fiatal nemzedék most Magyarországon keresztül próbál a szabad Nyugatra kijutni. Ezzel viszont kényelmetlen helyzetbe került a budapesti kormányt. Kísérlete a demokratizálásra még viszonylag újkeletű, s éppen ezért könnyen sebezhető. Nyitva akarja tartani az országhatárokat, hogy ezzel is bizonyítsa, hogyan értelmezi a szabadságot, jó viszonyban szeretne maradni Bonn-nal - talán rokonszenvből, de legalábbis azért, hogy kemény devizával segíthesse a magyarországi reformokat. Annyi bizonyos, épp most, amikor bizonyos mozgási szabadságot óhajt biztosítani az ország határain belül a magyar kormány, épp most, ebben a kezdeti időszakban úgyszólván kötéltáncos-mutatványt kell végeznie. Hiszen tekintetbe kell vennie az NDK követeléseit is: Budapestnek, mint a Varsói Szerződés és a KGST tagjának ügyelnie kell, hogy Keleten ne tartsák megbízhatatlannak a katonai és gazdasági együttműködés terén. Ez érdeke Budapestnek, elsősorban nem azért, mintha szovjet lerohanástól kellene tartania, hanem inkább azért, mivel éppen elég régi sztálinista van még az országban, akik gyanakvással szemlélik az új politikát. Nyugaton is felfigyeltek a hírre, mely szerint a magyar-osztrák határ lezárásához abból a célból, hogy feltartóztassák az Ausztria felé igyekvő NDK-polgárokat, a sztálinista hírben álló Munkásőrséget vetette be Budapest egyébként azzal az eredménnyel, hogy máris csökkent a menekültek száma. Ebben a kényes helyzetben Bonn is csupán óvatos lépésekkel tud reagálni. A nyugatnémet nagykövetségeken és a kelet-berlini állandó képviselet székházában tartózkodó NDK-lakosok érdekében Bonn-nak tekintettel kell lennie Honeckerre is. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|