|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Magyar híradó:
Fordulópont március 15-e?
"Igen, a budapesti és a vidéki megemlékezések nagyon impozánsak
voltak. De örömünkben talán nem szabad elfeledni, hogy a
Trabantsorszám-centrikus Kádár évek tespedtsége, tárgyközpontúsága,
az elsősorban a szerzésre irányított ösztönök nem adják át oly
egykönnyen helyüket a nemzet kategóriájában gondolkodásnak.
100 ezren voltak Budapest utcáin március 15-én, több mint 100 ezren
Burgenlandban és Bécsben tavaly november 7-ikén vásárolni.
Fordulópont volt-e tehát március 15-e? Mintha döntetlenre állna a
játék, x-re. Várni kell még egy kicsit, talán október 23-án majd
eldől, hogy a nagy x-ből, az ismeretlenből milyen képlet alakul ki.
Tudni fogjuk, ha megszámoltuk, hányan ünnepelnek akkor. Persze ez
is csak egy vélemény. Remélhetőleg kisebbségi, és március idusa
valóban a fordulat napja volt."
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet menekültek
|
--------------------- Köln, 1989. augusztus 29. (Deutschlandfunk) - Az NDK-ból való kivándorlás története olyan régi, mint az állam maga. Idestova 40 éve már, hogy kivándorolnak a lakosok a német földön létező első munkás-és parasztállamból, mint ahogyan az NDK nevezi önmagát. Legkülönbözőbb fajtái vannak a kivándorlásnak. Van hatóságilag engedélyezett kiutazás, mások Nyugaton tett látogatás alkalmával egyszerűen kinnmaradnak. Többször előfordult már, hogy NDK-s polgárok menedéket kerestek nyugatnémet nagykövetségeken, mint ahogyan ez most Budapesten és Prágában történt, vagy pedig a németországi Szövetségi Köztársaság kelet-berlini állandó képviseletének székházában. Mindezek abban reménykednek, hogy az NDK hatóságok majd később megadják nekik a kiutazási engedélyt. Tágabb értelemben az is kivándorlás egyik módozatának mondható, hogy a keletnémet állam kényelmetlen személyeket megfoszt az állampolgárságtól és mindezeken kívül hányszor előfordult már - és most is előfordul - a menekülés. Gottfried Pausen (?) tudósítását olvasuk fel: - Jelen pillanatban Magyarország áll az érdeklődés középpontjában és éppen ezért háttérbe szorul, hogy egyes NDK-polgárok sokkal kockázatosabb úton-módon próbálnak a szabad Nyugatra jutni. Így például a hét végén egy házaspárt egy keletnémet hajóról Dánia közelében a tengerbe ugrott. Majdnem két órával később fedezték fel őket vitorlázók és csak azután kerültek biztonságba a dán haditengerészet egyik csónakjában. Négy évtiezede tart már a kivándorlás a másik német államból és minden egyes esetben maguk az NDK-ban élő németek ragadták meg a kezdeményezést. Ők döntöttek úgy, hogy elhagyják szülőföldjüket. (folyt.)
1989. augusztus 29., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ Jóestét kívánok. Kéremszépen itt van a kezemben a Reform legfrissebb száma, amely foglalkozik a Szabad Európa Rádió belső ügyével és avval a levéllel, amelyet a Budapesten megjelenő Reform cimü hetilapnak küldtek. Én tudom azt, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársai nem egy korosztály-béliek, egy kor szülöttei, és teljes mértékben természetesnek tartom azt, hogy vannak a mostani politikai helyzet megítélésében nagyon komoly nézeteitérések, sőt mi több: nézetkülönbségek is, annál is inkább, mert ugy érzem, hogy a rádió munkatársai nemcsak a fizetés miatt és a hivatásuk miatt, hanem az érzéseiket is beleteszik az adásba. De azt viszont nem tartom helyénvalónak, sőt mi több, csúnya dolognak tartom, hogy a Szabad Európa Rádió igazgatója, Ribánszky ur, Ribánszky László ur által kiadott belső szabályzatot elküldenek egy országba, egy idegen országba, egy ellenséges országba, aki önökkel szemben mindig ellenséges volt, mert nem birta elviselni az önök által hangoztatott igazságot, ilyen adatokhoz hozzájuttatják."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|